Michael Moore több fronton is támad

A fegyveripar és az Irak-politika után Michael Moore rendező új frontot nyitott a Bush-kormányzat elleni harcában, ezúttal a magánbiztosító-társaságok és a gyógyszeripari nagyvállalatok ellen, amelyek az egészségügyi rendszert uralják az Egyesült Államokban. Új, Sicko című, botránykeltő dokumentumfilmje szerint a betegeket néha halálra ítélő anarchikus viszonyokból csak az állami felügyelet mellett vezet kiút.

Nem véletlenül dugja a homokba a fejét a nagypolitika, ha az egészségügyi rendszerről van szó. A film szerint George Bush elnök tollát a gyógyszerlobbi által neki juttatott 900 ezer dolláros sikerdíj vezérelte, amikor törvényerőre emelte azt a határozatot, amely szerint a gyógyszergyárak maguk szabhatják meg készítményeik árát. Az elnök egyébként nemrég vétóval fenyegette meg azt a kétpárti törvénytervezetet, amely szerint mintegy 4,1 millió biztosítatlan gyerek előtt nyílna meg az út a rendszeres orvosi ellenőrzésekhez. A film intő példaként hozza fel a jelenlegi demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton esetét is, akit 1993-ban férje, Bill Clinton akkori elnök bízott meg az egészségügy reformját célzó cselekvési terv kialakításával. A mindenki számára hozzáférhető ellátást célzó javaslat azonban zátonyra futott a szenátusban, zászlóvivője azóta az egészségügyi lobbi jól honorált csendestársává vált. Jelenleg negyvenhétmillió ember él egészségügyi biztosítás nélkül az Egyesült Államokban, köztük kilencmillió gyerek.
Az egyéni sorsok pedig önmagukért beszélnek. Például azé az ácsé, akit a kórházban választás elé állítottak, középső ujjának vagy gyűrűsujjának balesetben leszakadt ujjpercét varrják-e vissza – az előbbit 60 ezer, az utóbbit 12 ezer dollárért. Az egészségügyi szolgáltatások kirívóan drága volta a személyes anyagi csőd fő oka, a biztosítatlanoknak pedig nemegyszer bajuk sürgősségi esetnek minősülő elhatalmasodásáig kell várniuk, hogy az állam fizesse a kezelést. Damoklesz kardja a biztosítottak feje felett is ott lebeg. A biztosítók ízekre szedik saját ügyfeleik kórtörténetét is, mielőtt kifizetnének egy orvosi beavatkozást. Elég, ha fény derül egy könyvelési hibára vagy egy, a biztosítás megkötésekor már lappangó betegségre, és máris megtagadják – vagy visszaperlik – a kezelési költségeket. A profitéhség évente mintegy 18 ezer ember haláláért felelős.
A Sicko kétségkívül kivágta a biztosítékot Washingtonban. A pénzügyminisztérium vizsgálatot indított a rendező ellen, mert a gyanú szerint megsértette a Kubával szemben fenntartott embargót, amikor áthajózott a szigetországba, ahol azonnali ingyenes ellátásban részesítették a 2001. szeptember 11. utáni mentőmunkálatok hazájukban elhanyagolt egészségügyi károsultjait.