Nyugtalanná váló nyugdíjasévek

Egyre kevesebben tartanak el egyre többeket, ezért egész Európában növekszik a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás – ez derül ki abból a napokban bemutatott elemzésből, amely szerint hazánkban az átlagosnál sokkal gyorsabban emelkedhetnek a nyugdíjkiadások. Eközben a második pillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is komoly dilemmákat vet fel.

Európában nő az élettartam, a népesség száma viszont folyamatosan csökken, így emelkedik az átlagos életkor. Ez különösen igaz Közép- és Kelet-Európára, hiszen régiónkban nem lehet jelentős mértékű bevándorlással számolni a jövőben – áll abban a felmérésben, amit az Allianz és az Allianz Global Investors készített. A tanulmányból kiderül: a kelet-közép-európai országok népessége 2050-ig közel hetedével csökken, és a jelenlegi 102 millióról 86 millió főre apad. A század közepére minden harmadik bolgár 65 év feletti lesz, Magyarországon ez az arány 28 százalék, Lengyelországban pedig 29 százalék körül alakul. Sőt, hazánkban az úgynevezett függőségi arány, vagyis a 15 év alatti és 65 év feletti, valamint a 15 és 64 év közötti korú népesség aránya 22,7-ről 48,3 százalékra emelkedik, tehát egyre kevesebben tartanak el egyre többeket. Nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerekre, ezért fontos, hogy az emberek megtervezzék, miből is éljenek időskorukban – mutatott rá Werner Zedelius, az Allianz igazgatósági tagja.
Az elemzésből kiderül: a térségi országok túlnyomó részében a nyugdíjreformok többé-kevésbé már figyelembe vették a demográfiai változásokat. Többek között bevezették az előre meghatározott befizetésen alapuló, kötelező jellegű egyéni nyugdíjalapot, valamint átalakították az állami nyugdíjalapot is. Az AGI szerint ugyanakkor a térségi országokban évente közel ötödével bővül a nyugdíjpiac 2015-ig, és nem kerülhető el, hogy emelkedjenek az állami nyugdíjkiadások, amelyek a GDP jelenlegi 10,4 százalékos arányáról 2050-re 17,1 százalékra nőnek – áll az elemzésben, amely szerint míg Magyarország jelenleg a GDP 10,6 százalékának megfelelő, az EU 25 tagállamára jellemző értéket mutat, 2050-re azonban igencsak túltesz majd az EU-25-öknél, várható 12,8 százalékos arányon.
A tanulmány arra is rámutat, hogy Kelet-Közép-Európában a magánnyugdíjpénztárakat egyedül Magyarországon és a balti országokban nem kötik olyan szabályok, amelyek a megtérülésre adnának garanciát. Hazánkban ez a közeljövőben komoly gondokat okozhat, szakemberek szerint ugyanis sok százezerre tehető azoknak a száma, akik beléptek valamelyik pénztárba, ám elveszítik időskori járandóságuk egy részét, vagyis rosszabbul járnak, mintha teljesen az állami alapnál maradtak volna. A hatályos jogszabály szerint a belépéstől számított százhuszadik hónap végéig még lehet kérni, hogy az illető tagsága ellenére teljes értékű állami nyugdíjat kaphasson, erre azonban csak 2012. december 31-ig van mód, és csak akkor, ha az illető egyúttal nyugdíjba is vonul. Az utóbbi időben többen javasolták, hogy a kormány szélesebb körnek biztosítson lehetőséget a visszalépésre, lapunk kérdésére azonban a pénzügyi tárcánál azt közölték: egyelőre szakértők vizsgálják a különböző lehetőségeket, döntés még nem született.