Nyugtalanná váló nyugdíjasévek

Egyre kevesebben tartanak el egyre többeket, ezért egész Európában növekszik a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás – ez derül ki abból a napokban bemutatott elemzésből, amely szerint hazánkban az átlagosnál sokkal gyorsabban emelkedhetnek a nyugdíjkiadások. Eközben a második pillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is komoly dilemmákat vet fel.

Kiss Roland
2007. 07. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európában nő az élettartam, a népesség száma viszont folyamatosan csökken, így emelkedik az átlagos életkor. Ez különösen igaz Közép- és Kelet-Európára, hiszen régiónkban nem lehet jelentős mértékű bevándorlással számolni a jövőben – áll abban a felmérésben, amit az Allianz és az Allianz Global Investors készített. A tanulmányból kiderül: a kelet-közép-európai országok népessége 2050-ig közel hetedével csökken, és a jelenlegi 102 millióról 86 millió főre apad. A század közepére minden harmadik bolgár 65 év feletti lesz, Magyarországon ez az arány 28 százalék, Lengyelországban pedig 29 százalék körül alakul. Sőt, hazánkban az úgynevezett függőségi arány, vagyis a 15 év alatti és 65 év feletti, valamint a 15 és 64 év közötti korú népesség aránya 22,7-ről 48,3 százalékra emelkedik, tehát egyre kevesebben tartanak el egyre többeket. Nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerekre, ezért fontos, hogy az emberek megtervezzék, miből is éljenek időskorukban – mutatott rá Werner Zedelius, az Allianz igazgatósági tagja.
Az elemzésből kiderül: a térségi országok túlnyomó részében a nyugdíjreformok többé-kevésbé már figyelembe vették a demográfiai változásokat. Többek között bevezették az előre meghatározott befizetésen alapuló, kötelező jellegű egyéni nyugdíjalapot, valamint átalakították az állami nyugdíjalapot is. Az AGI szerint ugyanakkor a térségi országokban évente közel ötödével bővül a nyugdíjpiac 2015-ig, és nem kerülhető el, hogy emelkedjenek az állami nyugdíjkiadások, amelyek a GDP jelenlegi 10,4 százalékos arányáról 2050-re 17,1 százalékra nőnek – áll az elemzésben, amely szerint míg Magyarország jelenleg a GDP 10,6 százalékának megfelelő, az EU 25 tagállamára jellemző értéket mutat, 2050-re azonban igencsak túltesz majd az EU-25-öknél, várható 12,8 százalékos arányon.
A tanulmány arra is rámutat, hogy Kelet-Közép-Európában a magánnyugdíjpénztárakat egyedül Magyarországon és a balti országokban nem kötik olyan szabályok, amelyek a megtérülésre adnának garanciát. Hazánkban ez a közeljövőben komoly gondokat okozhat, szakemberek szerint ugyanis sok százezerre tehető azoknak a száma, akik beléptek valamelyik pénztárba, ám elveszítik időskori járandóságuk egy részét, vagyis rosszabbul járnak, mintha teljesen az állami alapnál maradtak volna. A hatályos jogszabály szerint a belépéstől számított százhuszadik hónap végéig még lehet kérni, hogy az illető tagsága ellenére teljes értékű állami nyugdíjat kaphasson, erre azonban csak 2012. december 31-ig van mód, és csak akkor, ha az illető egyúttal nyugdíjba is vonul. Az utóbbi időben többen javasolták, hogy a kormány szélesebb körnek biztosítson lehetőséget a visszalépésre, lapunk kérdésére azonban a pénzügyi tárcánál azt közölték: egyelőre szakértők vizsgálják a különböző lehetőségeket, döntés még nem született.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.