Ombudsmani javaslat

Jogalkotási javaslatot terjeszt az oktatási és az önkormányzati tárca elé Kállai Ernő kisebbségi biztos, mert a jelenlegi szabályok szerint egyetlen település sem kötelezhető arra, hogy befogadja az iskolabezárások és -összevonások miatt tanintézmény nélkül maradó tanulókat. Az ombudsman a Pest megyei Csörög példája alapján fogalmazta meg indítványát, de hangsúlyozta: ez az állapot bárhol, bármikor kialakulhat.

Pilári Darinka
2007. 07. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg nincs jogi megoldás a kialakult helyzetre – összegezte a kisebbségi ombudsman huszonkilenc csörögi diák és tizenegy óvodás megoldatlan iskolai helyzetét. A szeptemberi iskolakezdésig ugyan nem oldja meg a fennálló problémákat, Kállai Ernő jogalkotási javaslatot terjesztett az érintett szaktárcák elé. Mivel többek között huszonkilenc harmadik és hatodik osztályos tanulónak jelenleg kérdéses a jövője – ami azt jelentené, hogy meg kell szakítaniuk tanulmányaikat –, az ombudsman miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezett Bajnai Gordon miniszterrel. „Várhatóan miniszteri biztost fognak kinevezni az ügy mielőbbi megoldása érdekében” – mondta Kállai.
A kisebbségi biztos tavaly vizsgálatot folytatott a csörögi roma tanulók oktatásával kapcsolatban, mert két nagy létszámú osztályt megbontottak, a roma gyermekeket pedig egy másik épületben elkülönítették, így ez az intézkedés lakóhely szerinti közvetlen diszkriminációt, etnikai alapon pedig közvetett diszkriminációt, valamint szegregációt valósított meg – emlékeztetett Kállai.
Csörög öt évvel ezelőtt kivált Sződ községből és önálló lett, bár saját oktatási intézménnyel nem rendelkezik a mai napig. Így az oktatáshoz kapcsolódó alapfeladatát úgy tudta ellátni, hogy intézményfenntartó társulást kötött Sződdel, hogy oda járhassanak a falubeli diákok. Sződön két épületben folyt oktatás: a Hunyadi János Általános Iskolában, a székhelyen és a Dózsa György úti „kisiskolában”. Ez utóbbi állapotát az ÁNTSZ közegészségügyi szempontból bírálta. A változás ezután történt, amikor a tavalyi iskolaévben a korábbi vegyes – sződiek, csörögiek – osztályokat szétválasztották. A csörögi gyerekek ekkor kerültek az ÁNTSZ szerint bezárandó kisiskolába, míg a többiek a székhelyen tanulhattak. A csörögi polgármester asszony csak a jéghegy csúcsának nevezte a felmerülő gondokat. – Erről három éve tud az érintett minisztérium is, mégsem történt semmi, de most már kormányzati kérdés lett, hogy megoldódjon a gyerekek elhelyezése – mondta Hegedűsné Kripák Ildikó. A polgármester asszony szerint voltak olyan roma szülők is, akik magasabb színvonalú iskolába szerették volna járatni gyerekeiket, ezért átvitték őket más intézménybe. – A sződi iskolából a nehéz megközelíthetőség miatt a szülők elvitték a gyerekeiket Vácra, a szegényebb roma diákok pedig ott maradtak – magyarázta. Ahhoz, hogy megoldatlan probléma maradt a gyerekek iskolai elhelyezése, a jelenlegi jogszabályok is hozzájárultak, amelyek szerint egyetlen más település sem kényszeríthető rá, hogy befogadja az ellátatlan gyereket. A közeli Vác városát, amely lehetséges alternatíva lenne a csörögi gyerekek számára, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány feljelentette, mert állításuk szerint elősegíti a szegregált oktatást. – Az oktatási tárcánál már dolgoznak azon, hogy szeptemberre megoldást találjanak az érintett gyermekek számára – közölte a minisztérium illetékese. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter ugyanakkor soron kívüli vizsgálatot kért az ügyben a közigazgatási hivataltól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.