Ombudsmani javaslat

Jogalkotási javaslatot terjeszt az oktatási és az önkormányzati tárca elé Kállai Ernő kisebbségi biztos, mert a jelenlegi szabályok szerint egyetlen település sem kötelezhető arra, hogy befogadja az iskolabezárások és -összevonások miatt tanintézmény nélkül maradó tanulókat. Az ombudsman a Pest megyei Csörög példája alapján fogalmazta meg indítványát, de hangsúlyozta: ez az állapot bárhol, bármikor kialakulhat.

Jelenleg nincs jogi megoldás a kialakult helyzetre – összegezte a kisebbségi ombudsman huszonkilenc csörögi diák és tizenegy óvodás megoldatlan iskolai helyzetét. A szeptemberi iskolakezdésig ugyan nem oldja meg a fennálló problémákat, Kállai Ernő jogalkotási javaslatot terjesztett az érintett szaktárcák elé. Mivel többek között huszonkilenc harmadik és hatodik osztályos tanulónak jelenleg kérdéses a jövője – ami azt jelentené, hogy meg kell szakítaniuk tanulmányaikat –, az ombudsman miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezett Bajnai Gordon miniszterrel. „Várhatóan miniszteri biztost fognak kinevezni az ügy mielőbbi megoldása érdekében” – mondta Kállai.
A kisebbségi biztos tavaly vizsgálatot folytatott a csörögi roma tanulók oktatásával kapcsolatban, mert két nagy létszámú osztályt megbontottak, a roma gyermekeket pedig egy másik épületben elkülönítették, így ez az intézkedés lakóhely szerinti közvetlen diszkriminációt, etnikai alapon pedig közvetett diszkriminációt, valamint szegregációt valósított meg – emlékeztetett Kállai.
Csörög öt évvel ezelőtt kivált Sződ községből és önálló lett, bár saját oktatási intézménnyel nem rendelkezik a mai napig. Így az oktatáshoz kapcsolódó alapfeladatát úgy tudta ellátni, hogy intézményfenntartó társulást kötött Sződdel, hogy oda járhassanak a falubeli diákok. Sződön két épületben folyt oktatás: a Hunyadi János Általános Iskolában, a székhelyen és a Dózsa György úti „kisiskolában”. Ez utóbbi állapotát az ÁNTSZ közegészségügyi szempontból bírálta. A változás ezután történt, amikor a tavalyi iskolaévben a korábbi vegyes – sződiek, csörögiek – osztályokat szétválasztották. A csörögi gyerekek ekkor kerültek az ÁNTSZ szerint bezárandó kisiskolába, míg a többiek a székhelyen tanulhattak. A csörögi polgármester asszony csak a jéghegy csúcsának nevezte a felmerülő gondokat. – Erről három éve tud az érintett minisztérium is, mégsem történt semmi, de most már kormányzati kérdés lett, hogy megoldódjon a gyerekek elhelyezése – mondta Hegedűsné Kripák Ildikó. A polgármester asszony szerint voltak olyan roma szülők is, akik magasabb színvonalú iskolába szerették volna járatni gyerekeiket, ezért átvitték őket más intézménybe. – A sződi iskolából a nehéz megközelíthetőség miatt a szülők elvitték a gyerekeiket Vácra, a szegényebb roma diákok pedig ott maradtak – magyarázta. Ahhoz, hogy megoldatlan probléma maradt a gyerekek iskolai elhelyezése, a jelenlegi jogszabályok is hozzájárultak, amelyek szerint egyetlen más település sem kényszeríthető rá, hogy befogadja az ellátatlan gyereket. A közeli Vác városát, amely lehetséges alternatíva lenne a csörögi gyerekek számára, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány feljelentette, mert állításuk szerint elősegíti a szegregált oktatást. – Az oktatási tárcánál már dolgoznak azon, hogy szeptemberre megoldást találjanak az érintett gyermekek számára – közölte a minisztérium illetékese. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter ugyanakkor soron kívüli vizsgálatot kért az ügyben a közigazgatási hivataltól.