Szakemberek áfaemelést sürgetnek

Több szakember is egyszerre állt elő azzal a javaslattal, hogy emelni kellene Magyarországon az általános forgalmi adót (áfa). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Gazdasági és Versenyképességi Kerekasztal legutóbbi tanácskozásán azt javasolta, hogy a fogyasztási vagy pedig a vagyoni típusú adók emelésével csökkentsék a jelenleg igen magas vállalkozói járulékokat.

A testület azzal számol, hogy például az áfa 0,4 százalékpontos emelésével már ki lehetne váltani a munkáltatókat sújtó egészségügyi hozzájárulást.
Az MKIK elnöke, Parragh László szerint ugyanakkor a vállalkozói terhek érdemi csökkentésére csak akkor nyílik mód, ha tényleg elkezdődik a központi kiadások lefaragása. A kamara úgy látja, ha az élőmunka terhei továbbra sem csökkennek, a magyar gazdaság versenyképessége is tovább romlik majd.
*
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy ha a bevételek és a kiadások a tervezettnél kedvezőbben alakulnak, akkor az ebből adódó pénzügyi lehetőségeket a gazdaság versenyképességének javítására kell fordítani. Az áfa emelésére tett javaslatot tegnap László Csaba, a KPMG adópartnere is, aki a távirati irodának nyilatkozva kifejtette: az adóstruktúrában nincs nagy mozgástér, valódi reformra pedig pláne nem futja a jelenlegi bevételi és kiadási struktúra mellett. A volt pénzügyminiszter szerint az áfát három százalékponttal kellene emelni, s ennek terhére mérsékelni lehetne a munkáltatói járulékot, az iparűzési adót vagy a vállalkozók szolidaritási adóját.
Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora, aki szerint az áfa két százalékpontos emelésével kiválthatók lennének a vállalkozásokat terhelő kis adók. A közgazdászprofesszor szerint a lépéssel csökkennének a hazai cégek adminisztrációs terhei is. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az átlagos adóteher érdemben mérséklődhessen, jelentős állami kiadáscsökkentésre lenne szükség, ennek azonban egyelőre semmi jelét nem lehet látni.
Mint ismert, az áfa általános mértékét a korábbi 25 százalékról éppen a magyar gazdaság versenyképességére hivatkozva csökkentette 20 százalékra a Gyurcsány-kormány – még a választások előtt. A lépést elhibázottnak és időszerűtlennek minősítették közgazdászok, később pedig már a közvélemény is tisztában lehetett ezzel, főleg, miután a választások után szembesült az addig kedvezményes körbe tartozó árucikkek, például az élelmiszerek áfájának emelésével. A miniszterelnök egy múlt havi előadásában ismerte el először az áfacsökkentés megalapozatlanságát.