Továbbra sem tudni, hol van a pénz

Miközben a földalapú támogatás nemzeti önrészének 25 milliárd forintos csökkentését az agrártárca a központi gabonafelvásárlás költségeivel indokolta, a raktárakból – jócskán az átvételi ár feletti eladási áron – lassan elfogy az öszszes termény, s a minisztérium a bevétellel a mai napig nem számolt el. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek szövetségi igazgatója szerint a többletbevétel jó részét kormány közeli raktártulajdonosok vághatták zsebre.

Lassan az összes uniós intervenciós raktárat kisöprik a takarmányhiány miatt, hiszen a közösség felszabadította a belpiaci felhasználók számára rendelkezésre álló készleteit. Hazánkban jelenleg mintegy 1,8 millió tonna uniós intervenciós kukoricakészlet található; a hazai állattartók ebből mindössze 600 ezer tonna takarmánykukorica megvásárlását pályázhatják meg. Az agrártárca tájékoztatása szerint a készlet ára tonnánként 140-150 euró között mozog majd. Ez legalább negyven euróval több, mint amennyit a gazdák terményükért annak idején kaptak, vagyis az állam tonnánként mintegy tízezer forintot keres az ügyleten, ami csak a megmaradt 1,8 millió tonnás készletet figyelembe véve is 18 milliárd forintos többletbevételt eredményez. Mindez azért fontos, mert az agrártárca az idei földalapú támogatások 25 milliárd forintos csökkentését éppen a központi felvásárlás és tárolás költségeivel indokolta. Csakhogy a raktárakból az utóbbi időben folyamatosan fogyott a termény, s az eladási árak eddig is jelentősen meghaladták a 103 eurós intervenciós árat, vagyis azt, amennyiért a gabonát átvették a termelőktől.
A földalapú támogatás nemzeti önrészének drasztikus csökkentését sérelmező Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) kérdésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium év elején a 25 milliárd forintos elvonást azzal indokolta, hogy sok volt a jogosnak bizonyuló túligénylés, emellett pedig nagyobb támogatást kívánnak biztosítani az állattartóknak, s nem tudják vállalni a gabona uniós intervenciós felvásárlásának költségeit sem. Később Gőgős Zoltán, a tárca államtitkára már arra hivatkozott, hogy a pénzt az árfolyamveszteség vitte el, majd ezt a tárca azzal egészítette ki, hogy a tárolásnak is vannak költségei.
Megkeresésünkre Medgyasszay László, a mezőgazdasági bizottság kereszténydemokrata tagja azt mondta: kérése ellenére a tárca a mai napig nem mutatott be konkrét számításokat az intervenciós készlettel kapcsolatos kiadásokról és bevételekről, s az esetleges árfolyamveszteségről sem kapott konkrét kimutatásokat. Mindazonáltal véleménye szerint az alapvető probléma mégis az, hogy – két teljesen különböző támogatási rendszerről lévén szó – egyáltalán nem lett volna szabad az intervenciós költségekre hivatkozva elvonni összegeket a földalapú támogatástól.
Osztotta a képviselő véleményét Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója is. Véleménye szerint a lépés lényegében törvénytelen volt, hiszen a földalapú támogatás nemzeti részéről parlamenti határozat rendelkezett. Hozzátette: akárhogy is nézzük, úgy tűnik, az elvont 25 milliárd forint nincs meg. Ugyanakkor elgondolása szerint azzal, hogy az intervenciós készleteket lassan már teljes mértékben értékesítették, s jellemzően az átvételi ár felett, a tárcának lenne pénze a kárenyhítési alap feltöltésére (országos szinten mintegy 100 milliós fagy- és aszálykárt szenvedtek a termelők). Mint mondta, a nyereség egy részét olyan, a kormányhoz közel álló szervezetek vághatták zsebre, amelyek a készletek áttárolásában vettek részt. Budai Gyula szerint ugyanis az áttárolásokat lényegében azért végezték el, mert félő volt, hogy a komoly állami támogatásokkal felépült óriási raktárak üresen maradnak, mivel a legutóbbi szezonban már alig volt intervenciós felajánlás. – Magyarul egyes kormányhoz közel álló nagyvállalkozói körök profitálhattak abból, hogy a tárca elvonta a a termelők támogatásának egy részét – mondta a szakember, akinek becslése szerint az áttárolásokra mintegy tízmilliárd forintot fizetett az agrártárca.

Felgyorsult értékesítés. Hazánk évente átlagosan 13-14 millió tonna gabonát termel, a kedvező időjárás miatt azonban az utóbbi években átlagosan évi mintegy hárommillió tonnával több termett. Mivel a többletet exportálni nem tudtuk, az intervenciós raktárakba közel hétmillió tonna gabona gyűlt össze. Ezekből az évek során alig adtak el, azonban tavaly augusztusban már felgyorsult az értékesítés, mégpedig a tonnánkénti 103 eurós átvételi árnál magasabb értéken. Jelenleg a búza lényegében elfogyott, a kukoricát pedig a napokban fogják eladni.