Várhatóan új kormányrendelet szükséges ahhoz, hogy valóban érdemi munkát tudjon végezni az ügynökbizottság, múlt hét hétfőn ugyanis a kabinet csak október 1-jéig adott mandátumot a testületnek, amely addig az összes rá bízott feladatot nem tudja ellátni – derül ki a Népszava cikkéből. A grémium tagjainak C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása még mindig nem fejeződött be, elképzelhető, hogy ez további három hetet vesz igénybe. A testület létrehozásáról a koalíciós szerződés július 1-jei módosításakor döntöttek, ám a kormánypártok és az egyeztetésért felelős politikusok nem tudták tartani a megállapodásban rögzített határidőt (július 15-ét), a testület így késéssel alakulhatott csak meg.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 23-án határozott végül arról, hogy az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői grémium vezetésére Kenedi Jánost, a bizottság tagjainak pedig Varga Lászlót, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatóját, Ungváry Krisztiánt, az ’56-os Intézet munkatársát, Sipos Leventét, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadóját, Ripp Zoltánt, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetőjét, Palasik Máriát, a Történeti Levéltár tudományos kutatóját, valamint Reisz T. Csabát, az Országos Levéltár általános főigazgató-helyettesét kéri fel. A testület tagjai havi 368 ezer forintot és 25 ezer forint költségtérítést kapnak.
A Kormányszóvivői Iroda szerint tartani lehet a szeptember 30-i dátumot, ameddig az ügynökbizottságnak el kell készítenie első jelentését. – Ezután döntenek majd arról, az addigi tapasztalatok fényében, hogy meddig kell elvégeznie a teljes munkát: az év végéig, vagy egy évig szóljon-e a mandátuma – olvasható az iroda közleményében.
Az ügynökbizottság feladata, hogy listát készítsen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára még át nem adott iratokról, és javaslatot tegyen a kutathatóság javítására.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
