A Szaturnusz hatvanadik holdjára is rábukkant a planéta körül 2004 óta keringő amerikai Cassini űrszonda, és a programot irányító kutatók szerint valószínű, hogy nem ez az utolsó a sorban – adta hírül a CNN.
A két kilométer átmérőjű, a felvételek tanúsága szerint kőből és jégből álló égitest a gyűrűs bolygó két másik holdja, a Methone és a Pellene között kering az anyabolygó körül. A tudósok ezért egy családnak tekintik a triót, amelynek most felfedezett tagja még nem kapott nevet, arról majd a Nemzetközi Csillagászati Unió dönt.
Az amerikai Cassini szonda 1997-ben indult útnak, hogy felderítse a Szaturnusz rejtélyes világát. Addig a tudomány mindössze tizennyolc Szaturnusz-holdról tudott, a Cassini néhány év alatt további negyvenkettőnek akadt a nyomára.
A szonda az európai és az olasz űrkutatási hivatal jóvoltából magával vitte a Huygens leszállóegységet is, amely 2005-ben sikeresen landolt a Szaturnusz óriásholdján, a Titánon, s azóta egymást érik a meglepő felfedezések.
A Titán felszínén és az atmoszférájában is szénhidrogének – főként metán és etán – jelenlétét mutatták ki a Huygens műszerei, és néhány napja bejelentették, szénhidrogénekre bukkant a Cassini a Szaturnusz nyolcadik legnagyobb holdján, a Hyperionon is. A szivacsra emlékeztető, üreges szerkezetű égitesten vízjeget, szén-dioxid-jeget, a kettő keverékét, valamint a szén-dioxid és egy eddig nem azonosított anyag keverékét is felfedezték.
Gesztesi Albert, a budapesti Planetárium csillagásza lapunknak elmondta: szénhidrogéneket – amelyek kedvező feltételek esetén az élet építőköveivé szerveződhetnek – kimutattak már üstökösök magjában, csóvájában és csillagközi gázfelhőkben is.
Az, hogy szerves anyagok a Szaturnusz több holdján is megtalálhatók, arra mutat, az univerzumban igen sok helyen van meg az élet kialakulásának az egyik legfontosabb feltétele.
vegyületek
Veszélyes popcorn bukkant fel a piacon, brutális vegyszer került a zacskóba
