Hazánkban megközelítőleg félmillió munkavállaló dolgozik rendszeresen vasárnap, alkalmanként pedig több mint egymillió. Vannak olyan térségek – például az ország északkeleti részén –, ahol kiélezett „harc” folyik a vasárnapi munkáért. Ezért ugyanis dupla bér jár, ami a jelenlegi kereseti viszonyok között áldás is lehet egy szegényebb család számára. A KDNP kampányaiban évek óta kitart amellett, hogy a családoknak szükségük van a vasárnapi pihenésre. Frivaldszky Gáspár, a párt kampányfelelőse lapunknak elmondta: – Nem kizárólag a boltok vasárnapi nyitva tartása ellen küzdünk, hanem amiatt is felemeljük szavunkat, hogy egyre több az olyan munkavállaló, akiknek nincs módjuk a kikapcsolódásra a hét utolsó napján.
A vasárnapi munkavégzés visszaszorítását szolgáló javaslatát ősszel terjeszti a parlament elé a KDNP. Sáling József, a KASZ elnöke érdeklődésünkre kifejtette: – Közös fellépésen gondolkodunk a munkásszervezetekkel és a KNDP-vel, és azt tervezzük, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A globalizmus előretörése kedvez a munkáltatók érdekeinek – mondta Sáling József. Az elnök szerint a normális élet menete az, hogy a „munkavégzés hétfőtől péntekig lüktet” és utána jöhet a pihenés. Frivaldszky Gáspár véleménye egybecseng az elnök szavaival. – A vasárnapi munka kötelező elrendelése alkotmányos jogokat sért – mondta. Így például a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot is.
Gyakori tapasztalat, hogy a vasárnapi munkavégzésért járó juttatásokkal kapcsolatban is tájékozatlanok a munkavállalók. A KDNP szerint az erről szóló szabályzatok nem alkalmasak arra, hogy a munkavállalók tisztán lássák a vasárnapi munkával kapcsolatos jogaikat, illetve kötelezettségeiket. Az egyértelműnek korántsem nevezhető helyzet nagyrészt a multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok megjelenésével alakult ki. Sáling József szerint határt kellene szabni a multinacionális cégeknek, mert különben a munkavállalók azon jogai is elvesznek, amiket jelenleg még birtokolnak. A hétvégi munkával kapcsolatban jó tudni: a munka törvénykönyvének legutóbbi, 2002-es módosítása szerint ha a hét utolsó két napján munkára kötelezik a dolgozót, akkor a munkabérén felül ötven- százalékos bérpótlék jár neki, továbbá egy szabadnap. Ha nem kap a vasárnap helyett más pihenőnapot, akkor százszázalékos bérpótlékkal kell honorálni tevékenységét. – A multik erről nem beszélnek. – mutatott rá Sáling József.
Kilenc évvel ezelőtt a munkavállalói érdekképviselet, az Országos Kereskedelmi Szövetség, valamint a bevásárlóközpontok és üzletláncok megállapodást kötöttek egymással a kérdésben. Eszerint a bevásárlóközpontokban lévő kereskedelmi létesítmények az úgynevezett piros betűs napokon, különösen húsvétvasárnap és -hétfőn, május 1-jén, december 25– 26-án és január 1-jén zárva tartanak, pünkösdvasárnap és -hétfőn, augusztus 20-án és október 23-án pedig gazdasági érdekeikre való tekintettel kinyithatnak. Ezekben az esetekben viszont a munkát vállaló dolgozók háromszoros munkabérben részesülnek. A megállapodás hamar a homályba veszett, és azt az érintett felek nem tartották be. A GfK Piackutató Intézet adatai szerint egyébként a fogyasztók leginkább nem a hét utolsó napján, hanem pénteken, szombaton vásárolnak, tehát a vevők érdeklődése nem lehetne akadálya a bevásárlóközpontok vasárnapi zárva tartásának.
Ferencváros
A Fradi ifjú titánját egész Európa képtelen felülmúlni
