Napfényes helyek, árnyékos üzletemberek – ezzel a Somerset Maugham brit regényírónak tulajdonított, Monacóra vonatkozó idézettel jellemezte a kellemes éghajlatot, teljes pénzügyi diszkréciót s alacsony adókulcsokat kínáló adóparadicsomokat az Economist. A pénzügyi globalizációt ügyesen kihasználó off-shore cégbirodalmakról írt elemzésében a gazdasági hetilap kiemeli: az off-shore aranykor egészen addig nem fog leáldozni, amíg nem biztosított az adóparadicsomok és a többi ország közötti megfelelő információcsere, s a fejlett országok továbbra is az adókikerülésre csábító magas adóteherrel sújtják a vállalkozókat.
Szakmai szervezetek becslései szerint világszerte több mint 250 milliárd dollárra tehető az adóparadicsomokba kimentett cégek befizetetlen adójának összege, melyből 100 milliárd az Egyesült Államok költségvetéséből hiányzik. Az amerikai szenátushoz az utóbbi hónapokban beterjesztett törvénymódosító javaslatok célja, hogy az adókiesés tetemes részét okozó spekulatív alapok (hedge fundok) részére is kötelezővé tegyék külföldi befektetéseik regisztrálását, annál is inkább, mert az amerikai pénzügyminisztérium kimutatásai szerint gazdag honfitársaik immár 1600 milliárd dollár értékű, adóparadicsomokban eltüntetett érték felett ülnek, aminek egyre nagyobb hányada származik a szárnyaló hegde fundok extraprofitjából. A spekulatív alapok statisztikáját nyilvántartó Hedge Fund Research legfrissebb adatai szerint az ilyen alapok által ellenőrzött vagyon értéke tavaly év végén elérte az 1500 milliárd dollárt, melyből az európai ötven legnagyobb alap „csak” 21 százalékkal részesült, a fennmaradó összeg zömét egyesült államokbeli állampolgárok alapította cégek birtokolják. Jogos tehát az aggodalom, hogy a könynyen és gyorsan jött hasznot lefölöző hedge fundok – mindenféle etikai kódex nélkül működve – a teljes pénzügyi titoktartást és alacsony adótarifákat kínáló off-shore birodalmakat választják második otthonuknak. Az adóoptimalizálás alá eső összegek pedig a csillagos égig érnek: az Alpha Magazin felmérései a világ legjobban kereső hedge fund igazgatók tavalyi jövedelmét fejenként 500-tól 1100 millió dollárra taksálták. Az adómegtakarítás mértéke mellett az adóparadicsomok egyszerű adminisztrációt, laza pénzügyi ellenőrzést, mindössze egyetlen megbízott (névleges) igazgatón keresztül teljes cégirányítást és maximális titoktartást is kínálnak a tehetős üzletembereknek. A társaságok valódi tulajdonosairól sok esetben elegendő az útlevelük másolatának leküldése, nincs szükség taggyűlésekre, illetve azok megtarthatók a világ bármely pontján, s a cégek bejegyzése sem tart egy hétnél tovább. Fontos előny továbbá a fejlett pénzügyi rendszer, a devizaszabadság, az egyszerű könyvviteli előírások, továbbá a laza fiskális ellenőrzés. Az adóoptimalizálás – osztalék, társasági és személyi jövedelemadó – mellett a kétes vagyonok kimentése, az átírási illetékek és az örökösödési adók elkerülése szintén oka az adóparadicsomokba menekülésnek. Itt egyetlen követelmény, hogy az alapító országban az „off-shore” szó eredeti értelmében nem végezhetnek üzleti tevékenységet. Az adómentességet kínáló területek ritkák, ilyenek például a Kajmán-szigetek, a Bermudák, a Brit Virgin-szigetek és a Seychelle-szigetek: itt a mai napig nem terheli adó a magánszemélyeket, s a vállalatok egyedül az alaptőke mértékétől függően rónak le éves illetéket. A legkedveltebb adóparadicsomok jelenleg a Kajmán-szigetek és a Bermudák: a Financial Times szerint „az ide áramló pénz mennyisége elképesztő”, tavaly pedig rekordszintet értek el az ide települt hedge fundok.
A Bermudákon ma már a hatalmas kereslet miatt jó lakáshoz is nehéz hozzájutni, a szigetország fejletlen úthálózata nem bírja a luxusautók áradatát, a forgalmi dugók pedig olyan mértékben elszaporodtak a korábban viszonylag csendes szigeten, hogy a helyi hatóságok a külföldiek autóhasználatát is korlátoznák – írja a brit napilap.
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
