A MÁV is kiárusítana

Az értékes irodaháztól a vágányok menti nadrágszíjparcelláig több mint 130 ezer ingatlan található szerte az országban, amelyeknek tulajdonosa vagy használója az állami vasúttársaság. Ennek a hatalmas ingatlan vagyonnak a kezelése, fejlesztése, nyilvántartása hozzá nem értő, alkalmatlan szervezetek kezében van – állítja egy belső munkaanyag, miközben a vezérigazgatóság tervei szerint a MÁV a közeljövőben ingatlanjai árából teremti elő a fejlesztéséhez szükséges források egy részét.

A MÁV Zrt. ingatlan vagyonának mobilizálását jelölte meg többek között a következő évek fejlesztéseinek forrásaként a közelmúltban Heinczinger István, amikor az európai uniós közlekedésfejlesztési pénzek felhasználásáról nyilatkozott. A MÁV Zrt. vezérigazgatójának optimizmusa kevéssé megalapozott, ha egy, az idén márciusban a vezérigazgatóság részére készült előterjesztés megállapításait komolyan veszi. A Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes és Sarlós Miklós ingatlangazdálkodási igazgató által jegyzett, lapunk birtokába került szakmai anyag ugyanis megállapítja, hogy a tavalyi üzleti tervben szereplő ingatlanértékesítési számokat nem tudta teljesíteni az ingatlangazdálkodási igazgatóság.
Pedig ingatlan akad bőven. A cég nyilvántartása szerint a társaság tulajdonában és kezelésében nem kevesebb, mint 130 877 ingatlan van, amelyek könyv szerinti értéke összesen 420,244 milliárd forint. Igaz, ezek nem mind jöhetnek szóba az értékesítésnél. Az önálló helyrajzi számmal szereplő elemek száma a 2006. októberi földhivatali adatok alapján 16328, ebből 8614 a MÁV-tulajdon, 7714 állami tulajdonban, ám a zrt. kezelésében van. A szakértők szerint az egész portfólióra érvényes, hogy a nyilvántartások hiányosak, az ingatlanok jogi helyzete rendezetlen, nincs a professzionális szakmai ismeretekkel rendelkező ingatlankezelő szervezet. Az állami mamutcég belső utasításai elavultak, nem jelölik ki a felelősöket és nem határozzák meg pontosan a feladatokat – jellemzik a jelenlegi állapotot az előterjesztés készítői.
A helyzet azonban hamarosan megváltozik, feltéve ha a vezérigazgatóság hallgat az ingatlangazdálkodási igazgatóság érveire. Sarlós Miklós igazgató szerint ugyanis kitartó munkával ki lehet választani az értékes ingatlanelemeket, és azokat pénzzé lehet tenni. Ezek közé sorolja az előterjesztés a vasútállomásokat, illetve a vasútüzem működtetésében közvetlenül közreműködő szervezeti egységek telephelyeit, a MÁV gazdasági társaságainak használatába adott ingatlanjaikat, lakóépületeket, sportlétesítményeket, üdülőket, egészségügyi és szociális építményeket, a fővárosi és területi igazgatóságok irodaházait, valamint a termőföldnek minősülő ingatlanokat.
Külön foglalkozik az anyag a kiemelt ingatlanokkal, amelyeknek a piaci értéke több száz millió forint, területük meghaladja az 50 hektárt. Ezek között külön is megemlíti az előterjesztés a Budapest Rákosrendező, Józsefváros, Eger, Hatvan, valamint Szeged déli pályaudvarokat.
A piacképes ingatlanokat aztán a Sarlós Miklós által leírt javaslat egy 15–18 milliárdos ingatlanbefektetési alapba rendezné. Az alap befektetési jegyeket bocsát majd ki, amelyet magántulajdonosok jegyezhetnek. Kérdésünkre a társaság megerősítette, hogy a MÁV Zrt. igazgatósága jóváhagyta a befektetési alapról szóló döntést, és az előkészítő munka folyamatban van. Ehhez a Prudent-Invest Zrt. 51 százalékát képviselő részvénycsomagot a MÁV már meg is vásárolta.