Ne néhány kiválasztott rendelkezzék a nemzeti vagyonnal, hanem az Országgyűlés – mutat rá a Professzorok Batthyány Köre (PBK) tegnapi közleményében, amely szerint a közvagyonnak az üzleti körbe tartozó részét már jól-rosszul eladták, az egykori állami tulajdon közcélokat szolgáló megmaradt részéről azonban méltó törvénynek kellene születnie. Ám a parlament előtt álló vagyontörvény, amelyet Sólyom László köztársasági elnök még júliusban újratárgyalásra visszaküldött, a nemzeti vagyont olyan részvénytársaság – a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – rendelkezésére bocsátaná, amelyet a kormány felügyel. A kommuniké szerint ez lehetővé tenné, hogy a vagyont üzleti megfontolásokból el lehessen kótyavetyélni a kormány pillanatnyi pénzzavara miatt vagy bármely más érdekből.
– A nemzeti vagyonban eleink munkálkodásának eredménye testesül meg, nem volna szabad tehát felelőtlenül eltékozolni vagy a könnyelműen gerjesztett költségvetési hiány betömésére fordítani – áll a PBK közleményében. A nemzeti vagyonhoz tartozik az összes közintézmény: az állami múzeumok, egyetemek, kórházak, a Nemzeti Színház, a minisztériumok épületei is. Ezek némelyikére már fenik a fogukat az önjelölt vagy titkon kiszemelt privatizátorok.
– A nemzeti vagyon a nemzet egész közösségéé, a népé, a népszuverenitást pedig az Országgyűlés képviseli, ezt másra át nem ruházhatja – fogalmaz a kommuniké. A PBK javaslata szerint ahhoz, hogy a köz érdeke ne sérüljön, a nemzeti vagyon eladásáról csak kétharmados többséggel lehessen dönteni. A vagyontörvény eredeti formájában a 2008. január 1-jétől működő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-be vonnák össze a Kincstári Vagyonigazgatóságot, a Nemzeti Földalapot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t; az új testület tagjait hat évre nevezné ki a kormányfő. A vagyongazdálkodási tanács tagjait csak alkalmatlanság vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt lehetne elmozdítani a helyükről.
Az őzek párzási időszaka miatt van veszély az utakon
