Aggályos a BKV buszsofőrtoborzása

Míg szakértők szerint jogilag aggályos és inkorrekt, hogy a BKV buszsofőröket toboroz a szeptember 4-én esedékes sztrájkra, a társaság állítja: az alkalmi munkavállalók felvétele megfelel a törvényeknek. A cég „cinikus” eljárását elítélte az Autonómok és a Liga Szakszervezetek.

Jogi útvesztőbe került annak megítélése, hogy újsághirdetéseken keresztül, kiemelt bérezést ígérve a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) buszsofőröket toboroz a szeptember 4-re meghirdetett sztrájk idejére. Egy biztos: az úgynevezett sztrájktörés ellentétes a sztrájkhoz való joggal, kérdés azonban, hogy milyen magatartás minősül ennek. A törvény szerint a sztrájkolók helyettesítése más munkavállalókkal csak akkor jogszerű, ha a munkabeszüntetésre alapvető szolgáltatást nyújtó munkáltatónál kerül sor olyan tevékenységi körben, amelynél a jog tiltja a sztrájkot, valamint ha a sztrájk akut nemzeti krízist vált ki.
A Legfelsőbb Bíróság szerint a sztrájktörvény rendelkezései nem korlátozzák a munkáltatót abban, hogy veszteségeinek csökkentésére nem sztrájkoló munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítsa, amelyek egyébként a sztrájkban részt vevő munkavállalók munkakörébe tartoznak. Ennek keretében nem kizárt az sem, hogy a nem sztrájkoló munkavállalók részére rendkívüli munkavégzést rendeljen el. Ugyanakkor a sztrájktörés megakadályozását célozza a munka törvénykönyvének azon rendelkezése, amely szerint a munkabeszüntetést megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig tilos kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása a kölcsönvevő olyan munka-, illetve telephelyén, ahol a munkabeszüntetés van.
– Aggályos a közlekedési társaság lépése – erősítette meg az MTI-nek Fodróczy Géza. A munkajogász hangsúlyozta, ha jogszerű a sztrájk, akkor nem lehet kényszerítő eszközzel fellépni az abban részt vevő munkavállalók ellen. Szerinte kérdéses, hogy a sztrájk miatt toborzott munkavállalókkal milyen munkajogi viszonyt létesítenek, mi lesz velük később, és vajon a sztrájkolók helyett őket tartják-e meg a vállalatnál a jövőben. (A BKV hirdetése szerint a társaság „a további együttműködéstől sem zárkózik el”.) A már említett legfelsőbb bírósági határozatra utalva nem tartotta jogellenesnek a BKV „válaszát” Vincze Kornélia, aki mindemellett hangsúlyozta: a cég ezzel együtt „rendeltetésellenesen”, inkorrektül áll a vállalat sztrájkra készülő munkatársaihoz. Úgy vélte, egy bíróságnak is nehéz lenne döntenie abban: a vállalat módszere korrekt, avagy sem. A BKV célja mindenesetre az – emelte ki a jogász –, hogy a munkabeszüntetés értelmét és erejét veszítse, vagyis ezzel ellehetetleníti munkavállalóinak sztrájkjogát.
A BKV közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilatkozó munkaügyi jogászok egyetlen törvényi hivatkozást sem tudtak megnevezni, amit eljárása sértene. – Az alkalmi munkavállalók felvétele és munkába állítása mindenben megfelel a törvényeknek, a társaság felelőssége pedig az, hogy szolgáltatást biztosítson napi négymillió utasa részére – hangsúlyozza a cég.
A társaság „cinikus” eljárását elítélte, a sztrájkolókat támogatásáról biztosította az Autonómok és a Liga Szakszervezetek. Szerintük a BKV veszélyezteti az utasok, a járművezetők és a főváros felszíni közlekedésének biztonságát, amiért minden felelősség a társaság vezérigazgatóját terheli. A menedzsment és a szakszervezetek közötti tegnapi tárgyaláson sem az elégséges szolgáltatások, sem a bérek ügyében nem történt előrelépés.
Vezércikk a 7. oldalon