Az Anna és a Bence volt a favorit

Anna, Boglárka, Réka, Zsófia, Lili – közel hatezer újszülött kislány kapta e nevek egyikét tavaly. Az első öt legkedveltebb keresztnév közül három magyar eredetű, ami a mai anyák és nagymamák születésekor nem volt jellemző választás. A jelenlegi magyar társadalomban a leggyakoribb női utónév ugyanis a Mária (összesen több mint négyszázezer hölgyet neveznek így). Ezzel szemben Máriának 2006-ban mindössze 145 újszülött kislányt kereszteltek, így az a toplista 90. helyére csúszott vissza. A legnépszerűbb ugyanis az évek óta kedvelt Anna volt, 1528-an kapták ezt a nevet.
A fiúk esetében konzervatívabbak a szülők, és nem tartják idejétmúlt névnek – a lányos apákkal és anyákkal szemben – a László és az István utónevet sem, ezeket viseli ma a legtöbb férfi, az újszülöttek tavalyi listáján is az első harminc leggyakoribb név között szerepelnek. A hazai férfi társadalom tagjai közül közel 350 ezren viselik a László nevet, így ez a leggyakoribb az erősebb nem képviselői között. A tavaly született gyermekeket leggyakrabban viszont Bencének, Máténak és Leventének keresztelték a szüleik. Hazánkban 2710 keresztnév választható, ám annak ellenére, hogy egyre növekszik az utónevek száma, a megszokottakat nem dobjuk el egykönnyen.
A családnevek gyakorisági listáját nem a Szabó és nem is a Tóth tulajdonnevek vezetik. Manapság az anyakönyvekben legtöbbször használt vezetéknév a Nagy. A Belügyminisztérium adatai szerint csaknem negyedmillió személyt hívnak így. A legtöbb ma használatos vezetéknév iparosnevekből, mesterségekből alakult ki, így a lista második helyét bérlő Kovács is. A legelterjedtebb száz családnév között sok a népnévből kialakult, így a Horváth, a Németh, a Török, az Oláh, de akad Székely, Kun, Orosz is a listán. A Magyar vezetéknév általában igen ritka a határokon belül, mivel az embereket régebben a hazájukon kívül hívták csak népük nevén. Nálunk mégis a lista 33. helyén szerepel ez a tulajdonnév. Évszázadok óta elterjedt volt idehaza a helynevekből keletkezett családnév (a tulajdonnevek egyharmadát tették ki állítólag), azonban a mai százas listán szereplő nevek csak egytizede vezethető vissza földrajzi fogalomra: Somogyi, Szilágyi, Váradi, Pataki. A családnevek használatát egyébként 220 éve II. József tette kötelezővé és megváltoztathatatlanná.

Kevesebb katolikus, több református keresztelő. A katolikusoknál csökkent, a reformátusoknál viszont nőtt a keresztelők száma 2006-ban. A legnagyobb hazai egyházba, a katolikusba – ide értve a római és a görög katolikusokat is – közel ezer fővel kevesebben kértek bebocsátást, mint egy évvel korábban. A tizenkét egyházmegye közül elsősorban a budapest–esztergomi és a pécsi püspökség területén tartottak kevesebb keresztelőt. Az előbbi esetén közel ezerrel, míg az utóbbinál ötszázzal csökkent azoknak a száma, akiket a keresztvíz alá tartottak. A keresztelők száma egyébként az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, míg a katolikus egyházmegyékben 2004-ben 46 883 keresztelőt tartottak, addig 2006-ban csupán 45425-öt.
Ez idő alatt a Magyarországi Református Egyháznál emelkedett a felekezetbe befogadottak száma, 14 881-ről 15 360-ra.