Bizonytalan az EU-s pénzek egyenlege

Tegnap döntött a kormány arról, hogy a következő két év során megvalósítandó út- és közlekedésfejlesztési tervek közül melyekre kér Brüsszeltől támogatást. A kabinet által kiválasztott projektek között háttérbe szorulnak a vasútfejlesztésre szánt összegek, s a 4-es metró finanszírozásának ügyében sem döntöttek. Az uniós pénzek kezeléséért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eközben nem tudja, mennyi volt az első fél évben, de még azt sem, hogy tavaly az EU-ba befizetett, illetve onnan kapott pénzeink egyenlege.

Miközben Csehország már a 2007 júliusáig tartó uniós befizetései és támogatásai egyenlegét is közölte, addig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) még a múlt év EU–magyar egyenlegének adataival sincs tisztában – derül ki az NFÜ kommunikációs főosztályának tegnap lapunkhoz eljuttatott válaszleveléből, melyből annyit azért megtudhatunk: „nem kérdés, hogy Magyarország nettó pozíciója pozitív”. A Brüsszelbe fizetett hazai pénzek, illetve az uniótól lehívott támogatások szaldójának adatairól a legfrissebb forrás még 2005-re vonatkozik – olvasható a Magyar Nemzet kérdéseire adott elektronikus üzenetben. Eközben tegnap döntött a kormány, mely közlekedésfejlesztési tervekre kér támogatást Brüsszeltől idén, illetve jövőre, bár a legfontosabb és legnagyobb tételnek számító négyes metró kérdését továbbra is elnapolta a kabinet. A kiemelt, pályázat nélküli projektekhez hasonló, központosított döntésről a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Budai Bernadett elmondta: a listán 56 útfejlesztés, öt vasútfejlesztés és szintén öt városi tömegközlekedési fejlesztés szerepel – ezek juthatnak forráshoz, amennyiben elnyerik az Európai Bizottság jóváhagyását. A projektek közül jóval kisebb arányt képviselnek a vasúti beruházások, a támogatott kétéves akciótervek inkább a közúti burkolatok javítását és bővítését célozzák meg. Részletes listát csak ma közöl a kabinet. Budai a 2008-ig megkezdődő fontosabb programok között említette a 8-as út Székesfehérvár és Veszprém közötti burkolatának 11,5 tonnás terhelésre való alkalmassá tételét, valamint a 86-os út Körmend és Rédics országhatár közötti burkolatának megerősítését és néhol, például Szombathely térségében négysávossá bővítését. A következő két évben megvalósulhat az M43-as gyorsforgalmi út Szeged és Makó, valamint az M7-es autópálya Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között. A tervek szerint korszerűsödik a Szolnok–Debrecen vasútvonal, valamint a Budapest–Lőkösháza közötti vasúti összeköttetés. A fejlesztések szükségességét jelzi, hogy a hazánkban futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU 15-ök átlagának, a gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége is csak 47 százalékos. A vasúti hálózat állapota a karbantartások elmaradása miatt szintén siralmas: a pályák 40 százalékán sebességkorlátozás van, s csak 17 százalékuk kétvágányú. Vidéki városaink közül csupán három rendelkezik villamoshálózattal, melyek kivétel nélkül elöregedettek, régóta cserére érett járműparkkal üzemelnek. Orvoslandó probléma a román határ felé a megemelkedett közúti teherforgalom is.