Ljajics ezzel reagált Carla del Ponte hágai főügyész nyilatkozatára, hogy a törvényszék ügyészségének legutóbbi információi szerint a körözött Szerbiában tartózkodik, „valószínűleg Belgrádban”. Belgrád nagy város, több mint kétmillió lakossal, mondta del Ponte arra utalva, hogy egy nagyobb városban könnyebb elrejtőzni.
Az Oslobodjenje nevű szarajevói lapnak nyilatkozva a főügyész azt állította, hogy Goran Hadzsics és Sztojan Zsupljanin is elérhető a szerb hatóságok számára. Részletekről azonban nem volt hajlandó szólni, nehogy – mint fogalmazott – veszélybe sodorja a folyamatban levő műveletet.
Elmondta, szorosan együttműködik a szerb, a montenegrói és a bosznia-hercegovinai hatóságokkal, hogy sikerüljön kézre keríteni és a scheveningeni fogdába szállítani a még szabadlábon levő négy hágai vádlottat, Mladicsot, Karadzsicsot, Hadzsicsot és Zsupljanint.
Rasim Ljajics a főügyész nyilatkozatát úgy értékelte, mint újabb nyomásgyakorlást Szerbiára, hogy tegyen eleget kötelezettségének.
Borisz Tadics szerb elnök is Belgrád hágai együttműködési készségét hangoztatta, ám Djindjics prokupljei szobrának leleplezésén mondott beszédében Koszovón volt a hangsúly. Mégpedig azon, hogy a tartomány semmiképpen sem lehet független, s a legfontosabb feladat erről meggyőzni a nemzetközi közösséget. Brüsszelben megerősítették, hogy az Ahtisaari-terven kívül semmiféle más kidolgozott rendezési elképzelés nincsen. Nincs terv sem Szerbia és Koszovó konföderációjáról, sem a Koszovó feletti megosztott (Szerbia, ENSZ) szuverenitásról, sem Albánia és Koszovó föderációjáról, sem a tartomány felosztásáról. A helyzetelemzők azonban felfigyeltek arra, milyen gyorsan reagált (elutasítóan) Belgrád a konföderációs elképzelésre.
Javier Solana uniós főképviselő szerint az újabb Koszovó-tárgyalások kezdete augusztus derekára várható.
Oroszország
Szaúd-Arábia együttműködne Oroszországgal – videó
