Elbukott átszervezés

A két és fél évvel ezelőtti minisztériumi átszervezéssel nemcsak az Európában korábban példaértékű természetvédelmi igazgatást, de a többszörösen túlterhelt környezetvédelmi hatóságot is tovább gyengítették. Illés Zoltán szerint az intézkedés felesleges és kártékony volt, amit Fodor Gábor szakminiszter fejcserékkel és létszámbővítéssel próbál helyrehozni. A környezetvédők szerint félő, hogy az új székekbe szakemberek helyett politikai hűbéreseket ültetnek.

Persányi Miklós minisztersége idején felesleges és szakmailag indokolatlan volt a környezetvédelmi és a vízügyi felügyelőségek öszszevonása, a szakapparátus leépítésének ma is isszuk a levét – véli Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa. A nemzeti parkok igazgatóságait 2005 elejétől megfosztották első fokú hatósági jogkörüktől, azaz a területet járó és a szabálytalankodókkal szemben fellépő természetvédelmi őrök nem indíthatnak büntetőeljárást, ha védett területen tetten érik a terepmotorost vagy a természetkárosítót.
Védd magad a természetet!
A helyismerettel és kellő szaktudással megáldott őrszolgálatot annak ellenére megcsonkították, hogy már akkor is voltak olyan körzetek, ahol több ezer hektárt kellett ellátnia egyetlen személynek. Az Őrségi Nemzeti Park megszüntetése (a balatoni igazgatóságba olvasztása) mellett a nemzeti parkok állami támogatását is radikálisan csökkentették, 2007-ben az előző évhez képest csaknem 15 százalékkal kaptak kevesebbet. A tárca azzal indokolta a forrásmegvonást, hogy a szervezeteknek önállósodniuk kell, azaz mostantól szolgáltató egységként maguk termeljék meg ökotúráztatásból, bemutatóhelyek és tanösvények fenntartásából a működés költségét. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója elmondta: a nemzeti parkoknál az önfenntartás nem jelent gazdasági függetlenséget, mert saját bevételeikkel nem gazdálkodhatnak szabadon. A természetvédelem leépítésében az őrségi park megszüntetése precedens, mert további összevonások és leépítések lehetőségét jelzi. További probléma, hogy az öszszevont környezetvédelmi hatóságokon belül a természetvédelem kapacitása minimális, és az érdekérvényesítő képessége egyáltalán nem garantált.
A racionalizálással romlott a hatékonyság
Illés szerint a szaktárca szembemegy az alapvető uniós elvekkel, mert míg más tagállamokban a környezetvédelmi apparátust bővítik, annak több jogot, feladatot adnak, valamint többet fordítanak képzésre, nálunk szánt szándékkal leépítik, ezzel lazább, megengedőbb, kevésbé terhelhetőbbé alakítják át. Az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt az ügyiratszám, amit inkább elbocsátásokkal „orvosoltak”. Az összevonások eredményeként két felügyelőség is megszűnt. Így fordulhat elő, hogy kecskeméti ügyben Pécsett hoznak határozatot. A hatóság tehetetlenségét mutatja, hogy sorra kerültek napvilágra olyan szennyezések és visszaélések (akár a német hulladék vagy a csepeli galvániszap ügye), amik felett szemet hunynak, vagy tudomásuk sincs róla, pedig az ellenőrzések során – ha meglenne a kívánatos létszám – ezekre fény derülne.
A környezetvédelmi tárca az aggályokra lapunknak úgy reagált: a szervezeti rendszer „korszerűsítésének” elsődleges célja az ügyfélbarát ügyintézés, egyszerűbb eljárási rend kialakítása volt. A hatékonyság növelésére példaként összegezték 2004-től a kiszabott hulladékgazdálkodási bírságokat, amiből csak az olvasható ki, hogy az összevont felügyelőségek jóval több esetben jártak el a szabálysértések tekintetében. Igaz, az adatsorból kiolvasható, hogy a 2004-es és a tavalyi év között szinte nem is volt különbség, csak a büntetőfeljelentések száma növekedett érzékelhetően.
Fejcserék az igazgatásban
A pozitív eredmények sora ezzel be is zárult, az ügyintézés ugyanis a tervezettel ellentétben nem lett gyorsabb, természetvédelmi kérdésekben továbbra is a nemzeti parkok jogfosztott szakemberei adják a „szakvéleményt”, aminek alapján a felügyelőség hozza meg „saját” döntését. Az eljárás a szervezetek közti levelezéssel hoszszabb, a tárca szerint azonban így, a hatósági és a vagyonkezelői feladatok szétválasztásával hatékonyabb is.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke reméli, hogy valóban szakmai döntés alapján kapnak új vezetőt a minisztériumi főosztályok, nemzetipark-igazgatóságok és a zöldhatóságok (környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek). Ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartaná, ha politikai kinevezések történnének, mert ez tovább rombolná az amúgy is meggyengült tárca teljesítményét. Illés úgy véli, a fejcserét szakállamtitkári szinten is végre kell hajtani, illetve aki szakmailag hibázott (mint a német hulladékimportra engedélyt adó felügyelőség vezetősége és jogi osztálya), azt el kell távolítani. Hozzátette, a mostani köztisztviselői pályáztatással – mivel a jelenlegi vezetőket is versenyeztetik – remélhetőleg nem saját pozíciójuk erősödik, és a „felzavart madarak nem ugyanarra a fára ülnek vissza”. Dióssy László szakállamtitkár – aki 16 évig Veszprém polgármestere volt – kinevezése is például inkább politikai, mint szakmai döntés volt.
Jobb lenne, ha a tárca csak koordinálná a munkát
Farkas István veszélyesnek tartja, hogy évek óta csökken a környezetvédelmi szakigazgatásban dolgozók létszáma (becslések szerint húszszázalékos volt a leépítés, a zöldtárca erről nem adott pontos információt). Gond az is, hogy a minisztérium környezetstratégiával foglalkozó főosztálya meggyengült, csupán néhány szakértő végzi azt a munkát, amit Illés szerint egy önálló háttérintézmény hatékonyabban tudna megoldani. Egy a környezet- és természetvédelemmel, víz- és erőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakmai szervezet figyelhetné a nemzetközi gyakorlatot, az energiapolitikai, hulladékgazdálkodási stratégia kinti tapasztalatait, hogy az alapján alkothassuk meg a hazai iránymutatást, a minisztérium pedig operatív szervként csak a végrehajtásért, a hatóság munkájáért felelne. Farkas István szerint a minisztérium erejét arra kellene összpontosítani, hogy a tárcák és a kormány munkája során a környezetvédelmet a programokba integrálja.
Fodorban bíznak a zöldek
A civil vezető derűlátóbb a jövőt illetően, reméli, hogy Fodor Gábor lépéseket tud tenni a környezeti ügyek súlyának növelésére, mert például komolyan foglalkozik az energiapolitikával és az éghajlatváltozás kérdésével. Farkas ugyanakkor hozzátette, az elkövetkező fél évben derül ki, hogy a gazdasági érdekütközések mellett valóban érvényesíteni tudja-e a zöldprioritásokat. A tárca lapunknak eljuttatott közleményében kifejtette: a miniszter megerősíti a zöldhatóságot és az őrszolgálatot, a jövő évtől 2010-ig több száz fővel bővül a létszám. Ezt a tárca már a 2008-as költségvetésben érvényesítené.