(Köln)
A vasúton utazó német polgárok gondterhelten tekintenek a jövőbe. A holnapra jelzett sztrájk és az államvasút privatizálása körül forgó csatározások bizonytalan helyzetről tanúskodnak, kiszámíthatatlan fejleményekkel.
A jelenlegi helyzet mögött az 1994-ben a nyugatnémet Bundesabahn és az NDK-s Reichsban egyesítése után létrejött, állami tulajdont képező részvénytársaság (DB) és annak munkatársait képviselő három szakszervezet legagresszívabb tagjának az erőpróbája áll. A mozdonyvezetők érdekeit védő GDL több mint harmincszázalékos fizetésemelést követel tagjai számára azzal az indokolással, hogy azok felelősségteljes tevékenységét nem honorálja megfelelően a szövetségi vasút. Amíg a másik két szakszervezetnek (Transnet, GDBA) sikerült 4,5 százalékos fizetésemelésben megegyeznie a DB-vel, addig a harmincnégyezer tagot számláló GDL elnöke, Manfred Schell nem hajlandó engedményre, és felbátorítva érezheti magát a tagság majd kilencvenhat százalékos többségétől, amely egyetért a sztrájkfelhívással. A vasutak vezérigazgatója, Hartmut Mehdorn semmiféle együttműködési hajlandóságot nem mutat.
Ennek megfelelően holnap megkezdődhet a sztrájk, amely elsődlegesen a teherforgalom akadályozását veszi célba, de a síneken leálló szerelvények természetesen a személyforgalomra is kihatnak. 2003-ban – hasonló akció során – nyolcszáz személy- és négyszáz tehervonat állt le. Az évente közel kétmilliárd embert szállító és harmincmilliárd euró forgalmat lebonyolító részvénytárság privatizációs fáradozásait tovább zavarja a mozdonyvezetők kérlelhetetlensége. A Merkel-kabinet eldöntötte ugyan a DB részbeni privatizálását, de ezt még mind a parlamentnek, mind a Bundesratnak, a tartományok képviseletének szentesítenie kell. Olyan befolyásos tartományok, mint Hessen, Alsó-Szászország és Észak-Rajna-Vesztfália viszont e tervet elutasítja, attól tartva, hogy ezt követően felszámolnak veszteséges regionális útvonalakat. A tőzsdére igyekvő cég ugyanis aligha tudná vagy akarná pótolni az eddig élvezett évi tízmillió eurót kitevő állami szubvenciót.
Brüsszel el akarja venni a pénzt a gazdáktól, hogy Ukrajnának adja
