Kérdéses, milyen érdemi munkát végezhet a Kenedi-bizottság, a testület létrehozásáról szóló kormányrendeletben ugyanis kétértelmű annak megfogalmazása, hogy az elnök betekinthet-e azokba a visszatartott iratokba, amelyek „nemzetbiztonsági érdek szempontjából kiemelkedően fontos” minősítésűek.
Ezekről a szupertitkos állambiztonsági dokumentumokról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója állított össze egy listát, az anyagokba más – leszámítva egy kijelölt bírót – nem tekinthetett bele. Korábban arról volt szó, hogy a miniszterelnök által felkért szakértői bizottság elnökének joga, hogy a kiemelkedően fontos nemzetbiztonsági iratok titkosságának fenntartására vagy törlésére javaslatot tegyen, ám ezt nehezen tudja megtenni, ha nem tanulmányozhatja azokat. A kormányrendelet szerint ugyanis az elnök áttekinti a jegyzéket, és az „azon” szereplő iratok kezelésére javaslatot tesz, ám a listán csak fantázianeveket talál majd. A Népszabadság megkereste Kenedi Jánost, aki hangsúlyozta: a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, a betekintési joggal kapcsolatos anomáliákat már a rendelet kidolgozása közben észlelte. Kifejtette, a kormánypártokkal megállapodott arról, hogy a bizottság elnöke speciális jogosítványt kap, és megismerheti a jegyzékben szereplő iratokat. – Végül nem ez történt – közölte.
Korábban a kormányrendelet egy másik hiányosságára is fény derült, mégpedig arra, hogy a bizottság mandátuma csak október 1-jéig szól, pár hónap alatt pedig nem tudnak érdemi munkát végezni a testület tagjai, akiknek C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása még be sem fejeződött. Várhatóan új kormányrendeletet kell hozni tehát, amelyben a bizottság első jelentése alapján eldöntik, az év végéig vagy egy évig dolgozhat-e a hét történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának még át nem adott iratok feltárásán. Kenedi bízik benne, hogy ez az új rendelet már egyértelművé teszi, elnökként joga van a szupertitkos iratok tanulmányozására, és csak véletlen volt a kormánypártok részéről az eredeti megállapodástól eltérő szöveg elfogadása.
Gulyás József, a szabad demokraták országos tanácsának elnöke szerint a „lehető legszélesebb körben” kell megvalósulnia az iratátadásnak. A kormánypárti politikus közölte, a rendelet tartalmazza a testület jogköre bővítésének lehetőségét. Úgy vélte, indokolt lehet a szakértői bizottság mandátumának meghosszabbítása is, hiszen – ahogy fogalmazott – „szeptember végéig nyilván nem lehet mindent lajstromba venni”.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
