Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében 26 ezer fős katonai és rendőrségi egységet küldenének a problémás dárfúri tartományba Szudánba, így létrehozva a jelenleg legnagyobb ENSZ-missziót. A feladatokat az Afrikai Unió egységeivel közösen látnák el a kéksisakosok. A mandátum a békefenntartókat feljogosítja arra, hogy a civileket és a segélyszállítmányok dolgozóit is megvédjék, ha kell, fegyveresen. Ezzel számos korábbi misszió végzetes hibáját kerülhetik el: Ruandában, Szerbiában és más esetekben a legtöbbször csak önvédelemre használhattak fegyvert az ENSZ-katonák. A most elfogadott felhatalmazás értelmezésében egyértelművé válhat, hogy fegyvert használhatnak a civil életek védelme érdekében.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun történelminek és precedens nélkülinek nevezte a friss mandátumot. A szudáni ENSZ-nagykövet közbenjárására a korábbi tervezet szövegén enyhítettek, így sikerült a kínai jóváhagyást is elnyerni a BT-ben: egyhangúlag fogadták el a javaslatot. Kínát egyébként komoly gazdasági érdekek fűzik az afrikai országhoz. Szudán időközben előzetesen engedélyezte a békefenntartóknak az ország területére történő beutaztatását. A szudáni kormány ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy együttműködnek az ENSZ és az Afrikai Unió békefenntartóival. Az új misszió az UNAMID (United Nations African Union Mission in Darfur) nevet kapta, és közel kétmilliárd dollárba kerülhet évente.
Legalább 200 ezer emberre teszik a dárfúri konfliktusban eddig elhunyt áldozatok számát, miközben további kétmillió fő menekült el a régióból a konfliktus 2003-as kitörése óta. A szudáni kormányt és a kormányhoz hű arab milíciákat azzal vádolják, hogy háborús bűnöket követtek el az ország nyugati részén fekvő Dárfúr fekete lakossága ellen. Az ENSZ ugyanakkor hivatalosan nem nevezi népirtásnak a történteket.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
