Két éve van hivatalában Sólyom László, a „zöldelnök”

Két éve foglalta el hivatalát Sólyom László köztársasági elnök. Az államfőt június 7-én az ellenzék támogatásával választotta meg az Országgyűlés, ennek ellenére a pártoktól független személyiségnek tartja magát, ami megmutatkozik többek között abban is, hogy elődeitől eltérően az ombudsmanok, illetve a legfőbb ügyész jelölésekor nem egyeztetett előzetesen a parlamenti frakciókkal. Többször is a kormánypártok támadásának kereszttüzébe került döntései és megnyilvánulásai miatt, kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelem és a határon túli magyarság ügyére.

Talán még soha nem volt a Magyar Köztársaságnak annyira aktív elnöke, mint Sólyom László. Az Alkotmánybíróság volt elnöke a függetlenség és az alkotmányosság alapelveit hangoztatva vállalja a konfliktusokat; megnyilatkozásai, döntései nyomán éppen ezért többször is politikai támadások érték.
A Védegylet nevű civil szervezet javasolta az államfői posztra, majd a Fidesz és az MDF hivatalos jelöltje lett, kétszeri sikertelen parlamenti szavazás után végül 2005. június 7-én Szili Katalinnal, az MSZP jelöltjével szemben választotta meg az Országgyűlés (a döntő harmadik fordulóban 185:182-es szavazataránnyal), ezen a napon letette esküjét is, hivatalát két éve augusztus 5-én foglalta el.
Egyik első államfői nyilatkozatában az Egyesült Államokban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, ahogy ő fogalmazott, „jogkorlátozásokat” bírálta, kifejtette, „addig nem megyek, tudósként sem mentem az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom”. Sólyom László később ENSZ-vízummal utazott a szervezet New York-i közgyűlésére.
NATO-tagságunkkal járó kötelezettség egy radarállomás megépítése, amelyet eredetileg a Mecsekben lévő Zengő csúcsára terveztek, ám Sólyom László, a „zöldelnök” tiltakozása nyomán a Honvédelmi Minisztérium más helyszínt keresett az objektumnak. Azt végül a Tubesen fogják megépíteni. Kiemelt figyelemmel kíséri az államfő a határon túli magyarok ügyét is, érdekükben a köztársasági elnök konferenciasorozatot hirdetett.
Az államfő esetenként a jobboldallal is konfliktusba került, például 2005. december 31-én, amikor újévi köszöntője közben a dolgozószobájában nem tette ki a nemzeti lobogót. Ezzel szintén eltért a hagyományoktól, az indoklás szerint azért, mert így kívánta demonstrálni, hogy az újév nem egyenrangú nemzeti ünnepeinkkel.
Elmaradt kézfogások
Komolyabb politikai viharnak volt az előszele, amikor 2006. március 13-án alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, hogy az állami kitüntetések adományozása során az államfő milyen mértékben érvényesítheti saját meggyőződése alapján az alkotmány értékrendjét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyugalmazott alelnökét, Marjai József volt kormányfőhelyettest és Mosonyi Emilt, a bősi vízlépcső egyik tervezőjét is kitüntetésre javasolta, amivel Sólyom László nem értett egyet. Az ünnepi ceremónia során a köztársasági elnök és Fekete kézfogása el is maradt. Az AB az idén, augusztus 20. előtt döntött a kérdésben, Sólyom erre hivatkozva tagadta meg a 75 éves Horn Gyula kitüntetését.
Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés – az alaptörvényre hivatkozva Sólyom nem egyeztetett előzetesen Horányi Miklós jelöléséről, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészét az Országgyűlés nem is választotta meg. Újabb jelöltjét, Kovács Tamás katonai főügyészt azonban igen, s az államfő kiemelte, döntése előtt egyeztetett az Ügyészek Országos Egyesületével, amely fenntartás nélkül támogatta a jelölést.
A Gyurcsány-kormány által beindított „reformok” kapcsán az államfő nem írta alá a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, mert szerinte az sérti az intézmények autonómiáját, az AB ebben az ügyben is helyt adott Sólyom álláspontjának, mert sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját a jogszabálytervezet azon rendelkezése, amely szerint a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket.
Konfliktus a kormányfővel
A miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után a köztársasági elnök bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferencet. Sólyom László kifejtette, hogy „a választási kampány és az utána meghozott kormányzati intézkedések közötti ellentmondásról már augusztus elején kijelentettem: az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. Ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít – így például a választási ígéretek semmire nem köteleznek –, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget”. – Az őszödi beszéd morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével. Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől – közölte az államfő.
Ezt a véleményét az egy hónappal ezelőtti televíziós interjújában is fenntartotta, megerősítette azt is: Horn Gyulát azért nem tüntette ki, mert a volt miniszterelnök „fenntartja, hogy ’56 ellenforradalom volt”.
A Gyurcsány-beszéd miatt kitört utcai rendzavarásokat is elítélte az államfő, köztörvényes bűncselekménynek minősítve az MTV ostromát, amit semmi nem igazolhat, és ami ellen a legszigorúbban fel kell lépni. – A politikai erők számára legyen tanulság, hogy elfogadhatatlan a cinikus kitérés alapvető morális kérdések elől, és ugyanilyen elfogadhatatlan az alkotmányos határokat áttörő cselekmények akár burkolt igazolása is – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom László.
Miután Gyurcsány Ferenc az országban kialakult helyzet miatt bizalmi szavazást kért önmagával és kormányával szemben, a köztársasági elnök így nyilatkozott: „A bizalmi kérdés felvetése helyes, azonban az indítvány továbbra is megkerüli az alapkérdést. Felhívom a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében.”
A parlament kormánypárti többsége megmentette a kabinetet, de az államfő későbbi megnyilatkozásai során is kritizálta a koalíciót és a miniszterelnököt. Egy tavaly októberi televíziós interjúja miatt a szocialisták támadták Sólyom Lászlót, Szili Katalin, a parlament elnöke a köztársasági elnöki pozícióhoz méltatlannak nevezte az államfő beszédét.
Bírálat az ellenzéknek
Olyan vádak is érték az elnököt, hogy a kormány érdekeit képviselte a Gyurcsány-csomag aláírásakor, ezt Sólyom ugyancsak visszautasította, sőt később arról beszélt, hogy ennek a sok „szenvedésnek”, amit a megszorítások hoznak, értelme legyen, ahhoz az szükséges, hogy legyen egy világos, hosszú távú terv, de ez is a „levegőben lóg”. – Aláírtam hozomra a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami. Ehhez képest ami megindult, az elszomorító – fogalmazott az államfő, aki nem látja, hogy a „sok rombolás” helyén, amivel a reform kezdődött, mi épül. Az ellenzékről szólva megjegyezte: a másik oldalon azt látjuk, hogy az intézményrendszer hitelét vonják kétségbe. Sólyom László szerint a magyar alkotmányos rendszerrel egy nagyon kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni. Ez a szereplőkön múlik, nem az alkotmányon – tette hozzá.
Sólyom László az ombudsmanjelölések alkalmával sem egyeztetett a pártokkal, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, azért nem konzultál velük, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne váljanak pártalkuk martalékává. A közelmúltban a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a többcélú kistérségi társulásokról és az állami vagyonról szóló törvényt is. A kistérségek kapcsán az államfő azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül módosította több település besorolását, hogy azt az érintettek kezdeményezték volna. A vagyongazdálkodási törvénnyel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a kormányfő hat évre nevezhetné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorlatilag elmozdíthatatlan tagjait.