Kifogyóban az éléskamra

Kipukkanás előtt álló lufihoz hasonlítható leginkább a hazai agrár- és élelmiszer-ipari kereskedelem. Az utóbbi évek zuhanása után meglepően jó adatokat mutat az idei, első öt hónapi statisztika. Mindez azonban látszólagos: ha elfogy a tavalyi gabona, exportunk visszaesik majd.

Nyilvánosságra hozta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb – 2007 első öt hónapját összegző – export- és importadatokat, amelyekből kitűnik: az agrár- és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmi mérlege időszakosan kedvező képet mutat. A behozatal és a kivitel egyenlegében 544,7 millió eurós többlet jelentkezik, ami durván két és félszerese a tavaly májusban mért 221,1 millió eurónak. Az import is nőtt valamelyest, de az export igencsak megugrott. Az Európai Unió régebbi tagállamaiba szállított hazai áruk értéke 143,9 százaléka a tavalyi év első öt hónapjában kimutatott adatnak. Az új tagországoknál ennél is nagyobb, 165 százalékos ez az arány. A kivitelnél összességében 39,4 százalékos emelkedés tapasztalható 2006 azonos időszakához képest, míg a behozatalnál ennél kisebb, 15 százalékos a növekedés.
A fenti számok meglepetésnek mondhatók, mert tavaly egyáltalán nem így állt a helyzet. A KSH szintén a napokban kiadott, a magyar mezőgazdaság 2006-os adatait öszszefoglaló kiadványában kiemelten szól arról, hogy a külkereskedelmünkben jelentős szerepet betöltő, folyamatosan pozitív élelmiszergazdasági egyenlegünk az utóbbi években csökken. Különösen figyelemreméltó, hogy az unió 25 tagországát tekintve – amiben nincs benne Románia és Bulgária – fordult a kocka. Lassan mínuszba megy át az élelmiszerkereskedelem, ami azt jelenti, hogy az EU tagországaiból érkező import értéke meghaladja a magyar exportét, miközben évszázadokig mi voltunk a kontinens éléskamrája.
Mindez a számok nyelvén: míg az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege 2001-ben még 234,4 milliárd forint volt a mi javunkra a KSH szerint, 2004-ben már csak plusz 82,6 milliárd forint volt az éves mérleg, ami tavalyra mindössze 0,1 milliárd forintra csökkent. A drámai zuhanás okai között szerepel, hogy a három éve velünk együtt csatlakozó államok közül több is – például Szlovákia, Lengyelország – jelentős növelte a hazánkba szállított élelmiszerek mennyiségét. Ugyanakkor a statisztika megváltozott módszertana is belevisz az adatokba némi torzítást: például azt az ide érkező brazil csirkét, ami eddig tengerentúli importnak számított, most már az uniós behozatalhoz sorolják, mert a szerint a kikötő szerint tartják nyilván, ahol a kontinensre az áru megérkezett. A trend ettől még trend – vélik a szakemberek. Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora lapunknak kifejtette: a külkereskedelmi adatok tükrözik, hogy sokként érte a mezőgazdaságot az uniós csatlakozás. A kül- és belpiacon sorra adjuk fel pozícióinkat, és ebben az idei első félévi adatok sem jelentenek fordulatot. S csakugyan: az első öt havi adatok részleteiből kiderül, hogy kiváló egyenlegünk csak látszólagos, az összes kivitel közel felét ugyanis a gabona teszi ki. Mégpedig az az áru, ami a tavalyi rekordtermés után az intervenciós raktárakba került, s az utóbbi hónapokban javarészt kiszállították az országból. – A tavalyi gabona nemsokára elfogy, idén pedig kétséges, hogy az új termésből jut-e egyáltalán exportra – vélekedik Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára. A szakember szerint a rendkívül magas termelői árak is kétségessé teszik a kiszállításokat. Tonnánként 45-50 ezer forintért már Olaszországban sem kell a magyar búza, a napokban álltak le a szállítások. – A gabonaszállítások nem mentik meg a versenyképességi problémáktól a magyar mezőgazdaságot – vélekedett Halmai Péter, aki szerint agrár-külkereskedelmi mérlegünkön is meglátszik majd, ha kifut a palettáról a tavalyi búza és kukorica.