Kilépés a félhold árnyékából

Nem fenyegeti az iszlamista fordulat veszélye Törökországot az elnökválasztás után – szögezte lapunknak adott interjújában Oguz Demiralp, a török külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a szlovéniai Bledben megrendezett stratégiai fórumon.

Feszült időket él át mostanában Törökország az előre hozott választásokkal és a mostani – végső – elnökválasztási kísérlettel. Az ellenzék és a hadsereg az ország világi berendezkedését félti. Fenyeget az iszlamista fordulat Abdullah Gül hivatalba lépésével?
– Törökország szekuláris állam. Ezen senki nem változtathat. Akárkit is válasszanak meg államfőnek, miniszterelnöknek vagy miniszternek, az követi a köztársasági államforma előírta szabályokat. Ők soha nem képviselhetnek mást – ahogy most is egy világi állam vezetőiként viselkednek. A szekularizmus a török állam és a török társadalom alappillére, és ennek nálunk mindenki tudatában van. Kizárt, hogy egy iráni mintájú teokratikus rend alakuljon ki nálunk.
– Lehetséges, hogy a hadsereg kitaszítja a kormányt a hatalomból?
– Ez szintén nem fordulhat elő.
– A kormány és a hadsereg nemsokára egymás szövetségeseként léphet fel, például ha Ankara úgy dönt, hogy hadműveleteket indít a Kurd Munkáspárt Észak-Irakban lévő támaszpontjai ellen?
– Ez a Törökország elleni terrorfenyegetés kérdése. Ha szükségesnek tűnik, természetesen megteszszük az ellenünk irányuló akciókkal egyenértékű, azokkal arányban lévő intézkedéseket. Ha be kell avatkoznunk, a nemzetközi törvények önvédelemre vonatkozó előírásainak megfelelően megtesszük, bár ez kétségkívül számunkra sem kívánatos döntésünk lenne.
– Már csak azért is, mert egyre több tekintélyes európai politikus hangoztatja kétségeit, mert Törökország felvétele után az Európai Unió és Irak határosak lesznek egymással.
– Irak biztonsága az EU számára rendkívüli jelentőséggel bír, ezért amikor Törökország csatlakozik, az unió is több befolyást gyakorolhat Irakban, ami viszont Európára hat vissza, ha figyelembe veszszük, hogy Irak az egyik kiemelt energiaszállítója lehet az uniónak a jövőben.
– A kétkedők egyik zászlóvivője Nicolas Sarkozy francia elnök, aki a Mediterrán Uniót ajánlaná Ankarának az EU helyett.
– Törökország minden olyan együttműködésben részt vesz, amely hozzájárul a mediterrán térség békéjéhez és biztonságához. Le kell szögeznünk azonban, hogy ez semmiféleképpen nem lehet alternatívája az EU-nak. Ami azt illeti, a tagországok soha nem ítélték meg egységesen Törökországot. Nicolas Sarkozy természetesen vállalhatja saját nézőpontját, de a korábbi, Franciaország által is aláírt szerződéseket neki is tisztelnie kell. Az egészből számunkra az Európai Bizottság két évvel ezelőtti döntésének van jelentősége, amelynek értelmében megkezdtük a kizárólagos célként a csatlakozást előirányzó tárgyalásokat.
– Ha az EU végül elvetné vagy a végtelenségig késleltetné a csatlakozást, milyen forgatókönyvet jósol Törökország számára?
– A két fél megvan egymás nélkül is, de nem szabad arra gondolnunk, hogy a jelenlegi együttműködésünket megszakítsuk. Ez rendkívül negatív visszahatású lenne az európai biztonságpolitikára, az energiaszükségletre vagy a bevándorláspolitikára vonatkozóan. Ezt a rémálmot a jövőben nyilván mélyítendő és áthangolandó együttműködésnek kell eloszlatnia.