Külföldi kézbe kerülnek a pékségek

Tőkehiány, piacvédelem és a kormányzati segítség hiánya, ráfizetéses termelés és – nem utolsósorban – szaporodó külföldi felvásárlók jellemzik a hazai sütőipart. Az emelkedő energia- és gabonaárak miatt a nehéz helyzetű szakma szerint semmi sem védi a veszteséges hazai sütőipart a csődtől, miközben a fővárosban már jórészt cseh és albán tulajdonú sütödék uralják a piacot.

Az utóbbi időben sokszorosára növekedett terhek és a rendkívül magas idei gabonaár miatt – érdemi segítség híján – padlóra kerülhetnek a hazai pékségek. Mindeközben tőkeerős kelet-európai befektetők ütötték fel fejüket a hazai kenyérpiacon: a magyar sütőipar harmada már az ő kezükben van, a Pest megyeiek és a fővárosiak nagyrészt pedig már cseh és albán tulajdonban álló sütödék kenyerét eszik. Hazánk északi területein a Szlovákiában gyártott kenyér sem ritka – erősítették meg a szakmai szövetségnél.
A kilátástalannak tűnő helyzetről Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára megkeresésünkre elmondta: a gond többek között abból adódik, hogy évek óta nincs rendes ára a kenyérnek Magyarországon, a pékek ezért mostanra felélték tartalékaikat: nemhogy a bérek szinten tartására, fejlesztésre sem futja, és az amortizáció költségeit sem tudják kitermelni. – Ilyen körülmények között jelenleg nem nagy üzlet pékséget nyitni, ez azonban kedvez a tőkeerős multiknak, ők ugyanis megtehetik, hogy üzemeket létesítenek vagy vásárolnak fel – fogalmazott a szakember. Werli szerint a hosszú távú megoldás az lehetne, ha valamilyen módon támogatná az állam, hogy a sütödék saját üzleteket vagy bolthálózatot tartsanak fent, mint például Ausztriában. Nyugati szomszédunknál ugyanis a pékáru 75-80 százalékát saját üzleteikben értékesítik a pékségek, így nem annyira kiszolgáltatottak a viszonteladóknak, mint hazánkban. Werli József úgy látja: mindenekelőtt el kellene végre ismerni a sütőipar valamennyi költségét, mert ha legalább hat-nyolc évig elfogadható mértékű, nyolc-tíz százalékos jövedelmezőségre tehetne szert az ágazat, akkor megkezdődhetne a felzárkózás a nyugati országok sütőiparához.
A jelenlegi viszonyokon azonban tovább ronthat az idei gyenge terméshozam miatt kialakult igen magas, kilónkénti 72–75 forintos lisztár. Ez jelentkezik majd a kenyér fogyasztói árában is. A drágulás mértékével kapcsolatban a pékszövetség szakembere konkrétumokkal nem szolgált, annyit azonban elmondott: a sütőipar semmiképp sem tudja lenyelni a liszt árának 20–22 forintos drágulását, mivel nincs anyagi tartalék, a sütödék jelentős része veszteséges volt az első fél évben is. Werli szavai szerint sok múlik azon is, hogy az üzletek 15–35 százalékos hasznuknak mekkora részét hajlandók feláldozni. – A részletekről bizonyára alkudozni fognak, valamilyen mértékű emeléssel azonban számolni kell – tette hozzá Werli.