Magas marad az infláció

A jövő év végéig tartósan magas inflációra lehet számítani – állapítja meg legfrissebb jelentésében a jegybank, amely a májusi előrejelzéshez képest most jóval magasabb pénzromlási ütemmel és alacsonyabb gazdasági növekedéssel számol. A vártnál sokkal roszszabb adatok a konvergenciaprogramot is felboríthatják.

Májusi inflációs jelentéséhez képest jóval pesszimistább előrejelzést tett közzé tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A magyar gazdaságban végbemenő folyamatok alapján a jegybank szakemberei most úgy látják: idén és jövőre a korábban vártnál jóval magasabb pénzromlási ütem várható, s a gazdaság növekedési üteme is alacsonyabb lesz. A jelentés szerint számos jel mutat ugyan az infláció csökkenésének irányába, ám az élelmiszerek és az olaj drágulása, valamint a megszorítások ezzel ellentétes folyamatokra utalnak. Az előrejelzés szerint egészen jövő év végéig tartósan magas inflációra kell számítanunk: a májusban prognosztizált 7,3 százalék helyett idén 7,6 százalékos pénzromlás várható, jövőre pedig a korábban jelzett 3,6 százalékkal ellentétben 4,5 százalékos lesz a fogyasztói áremelkedés üteme.
A gazdasági növekedés kilátásai a kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére szintén negatív irányba változtak. A jegybank mostani számításai azt mutatják, hogy az idei bővülés üteme – a májusban közölt 2,5 százalékkal szemben – mindössze 2 százalékos, a jövő évi pedig 2,7 százalékos lesz. A gazdaság második negyedévben mért lassulása az MNB szerint szélesebb körű lehet, és az állami szektor visszaesésén túlmenően számos egyéb piaci területet is érinthet. Az ipari termelés növekedése a tavalyi év közepe óta folyamatosan lassul, s javulásra az idei évben sem lehet számítani. Az ipari termelés bővülése lényegesen elmarad a térség többi országának ütemétől, ennek hátterében a jegybanki szakemberek szerint elsősorban a megszorítások állnak. A szigorító intézkedések magyarázzák azt is, hogy idén a lakosság fogyasztása visszaesett. Nem várható előrelépés az uniós viszonylatban igen alacsony magyar foglalkoztatottságban sem. Minthogy az eddigi adatok arra utalnak, hogy a versenyszféra profitcsökkenése elbocsátásokhoz vezetett, a jegybank idén a foglalkoztatásban stagnálást jósol. A jelenlegi folyamatok az MNB szerint a magyar gazdaság hosszabb távú növekedését is veszélyeztethetik, akadályozva ezzel felzárkózásunk gyorsulását.
Amennyiben a jegybank jelentésében foglaltak szerint alakul a magyar gazdaság, úgy a konvergenciaprogram idei céljai teljesítetlenek maradnak, a program ugyanis 2,2 százalékos gazdasági növekedést és 6,2 százalékos inflációt határozott meg erre az évre. Nagy valószínűséggel nem teljesül
a jövő évi inflációs cél sem, miután a kormány mindössze 3,3 százalékos pénzromlási ütemet ígért az
EU felé.
Mindeközben döntés született tegnap a jegybanki alapkamatról: az MNB monetáris tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,75 százalékos szintjét. Közleményében a testület azzal magyarázta a lépést, hogy jövőre a korábban vártnál lassabban mérséklődik az infláció, s hogy az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzpiaci változások bizonytalanabbá tették a befektetői környezetet. A tanács továbbra is lehetőséget lát az alapkamat csökkentésére, ám a külső környezet jelenlegi nagyfokú bizonytalansága a testület szerint fokozott óvatosságot indokol.
Elemzők szerint az MNB tegnap a várakozásoknak megfelelően döntött. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője lapunknak elmondta: a piac változatlanul 7 százalékos alapkamatra számít az idei év végére. Török szerint a kamat csökkentését akkor tudja megkezdeni a jegybank, ha a nemzetközi pénzpiacokon lenyugszanak a kedélyek, és a befektetői környezet a jelenleginél stabilabbá válik.