Minden tizenötödik autólízing bedől

Az idei év első felében 20-25 ezer lízingelt gépkocsit – minden tizenötödiket – visszavették használóiktól amiatt, mert nem tudták fizetni a havi részleteket. Tavaly 40 ezer autó került vissza a telepekre, tehát időarányosan rosszabbá vált a helyzet. A behajtók már 60–90 nap után megjelenhetnek azoknál, akik késlekednek a törlesztéssel.

Évente több tízezerre tehető azoknak a lízingelt személygépkocsiknak a száma, amelyeket később visszavettek használóiktól, mivel nem tudták fizetni a részleteket. A tavalyi 40 ezer ilyen esethez képest idén időarányosan rosszabbá vált a helyzet, ugyanis az első fél évben nagyságrendileg 20-25 ezer autó került vissza a telepekre. Báti Balázs, a Magyar Lízingszövetség elnöke lapunknak elmondta: ez azt jelenti, hogy minden tizenötödik gépkocsinál dőlnek be a lízingszerződések. A lízinget biztosító vállalkozások számára azonban még akkor is biztos üzletről lehet beszélni, ha az adós fél valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válik, ebben az esetben ugyanis a hitelintézetet illeti a gépjármű, amit azután értékesíthet.
– Ha az ügyfeleknél késedelem mutatkozik a törlesztőrészletek fizetésekor, a kölcsönt nyújtók azonnal megteszik a tartozás behajtására vonatkozó lépéseket. A lízingcégek jellemzően 60–90 nap eltelte után indítják el az autó visszaszerzésére vonatkozó intézkedéseket, amiben nemritkán adósságbehajtó vállalkozások is részt vesznek. A hitelintézetek azonban gyakorta eltekintenek a szerződésben foglalt fizetési határidők szó szerinti betartásától, amennyiben az ügyfél idejében jelzi: átmeneti fizetési nehézségei vannak – közölte a szakember. Báti tapasztalatai szerint ugyanakkor komolyabb bajok egyelőre nem figyelhetők meg a lakáslízingeknél, mivel ez a termék csak egy éve van jelen a hazai piacon, a cégek mintegy ezer szerződést kötöttek.
*
A bedõlt lakáshitelekrõl annál inkább
hallani, ám ezek számára –
más adatok híján – csak az elárverezett
lakások számából következtethetünk.
A bankok ugyanis nem
kötelesek nyilvánosságra hozni a
kintlevõségeikkel kapcsolatos információkat.
A Magyar Bírósági
Végrehajtó Kamara korábbi közlése
szerint évente mintegy kétezer
ingatlan kerül kalapács alá.
Az elárverezett lakások jó része
bajba került cégeké volt, ám
bõséggel akad magánszemély tulajdonában
lévõ ingatlan is. Az árverezésnek
számtalan oka lehet: a
leggyakoribb eset a cégek közüzemi
tartozása, de magánszemélyeknél
is gyakran elõfordul, hogy
a lakás elvesztéséhez vezetnek a
kifizetetlen villany-, gáz- és más
rezsiszámlák, emellett igen magas
az illetéktartozások miatt elindított
végrehajtások száma is.
Pozitívum ugyanakkor, hogy –
mint arról beszámolt a végrehajtók
kamarája – a bankok türelmesebb
hozzáállása miatt, illetve a
lakáshitelt felvevõk megfontoltabb
viselkedésének köszönhetõen
az összes lakásliciten belül viszonylag
alacsony a már végrehajtási
fázisba jutott kedvezményes
lakáshitel-szerzõdések száma.
A szervezet adatai szerint az
elmúlt öt évben mintegy tízezer
lakást vertek dobra, ennek maximum
hat-tíz százalékát teheti ki a
„bedõlt” lakáskölcsönök miatt
elárverezett lakások száma. Ha a
tízszázalékos arányt vesszük alapul,
akkor a nem fizetett lakáshitelek
kapcsán elindított végrehajtások
száma az utóbbi öt évben
megközelíthette az ezer darabot.
A szervezet szerint az árverések
száma lényegében három éve változatlan,
a licitekbõl befolyó összeg
viszont évente csaknem ötmilliárd
forinttal nõ. Tavaly az
egész esztendõ során szintén közel
kétezer lakást árvereztek el, az
ebbõl befolyó összeg pedig elérte
a 40 milliárd forintot. 2005-ben
pedig – a kamara adatai szerint –
35,1 milliárd forintot szedtek be a hitelezõk.