Nincs kormányterv a drágulás ellen

További élelmiszer-drágulásra számíthatunk az év hátralévő részében – legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből. Mindazonáltal az állattartók eddig nem tudták áraikban érvényesíteni a gabonaár egy éven belüli megduplázódását. Ez a szakmai szervezetek szerint az egész ágazatot padlóra küldheti, ami katasztrofális hatással járhat a nemzetgazdaságra.

Idén az első fél évben a gabonafélék termelői átlagára 28,7 százalékkal nőtt a 2006. január–júniusi árszinthez képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Mindeközben a vágóállatok termelői árai 2,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2006 első felében. Ezen belül a vágóbaromfi ára valamivel több mint tíz százalékkal nőtt, a vágósertés ára viszont 10,5 százalékkal csökkent. A vágóállatok előállítási költségének 60-70 százalékát kitevő takarmány ára közben 21,3 százalékkal emelkedett.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint csak a takarmány áremelkedése 18-25 százalékos áremelést indokolna a hústermékek esetében. Tunyogi András, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségének (MAÉT) főtitkára ezzel egyetértve lapunknak elmondta, a legfőbb gond az, hogy a magyar állattenyésztők nem tudják az emelkedő takarmányárakat termékeik árába beépíteni, ezért tömegesen mehetnek tönkre, ami katasztrofális hatással lehet az egész nemzetgazdaságra. Tunyogi András kifogásolta, hogy bár az állati takarmányt jelentő kukorica áremelkedése már hónapok óta látható, a kormány nem dolgozott ki intézkedési tervet a katasztrófa elkerülése érdekében. A tervek hiányát látszik alátámasztani az a tény is, hogy miközben Gráf József a szakmai szervezetek felvetésére megígérte, hogy ha az élelmiszer-drágulás meghaladja a húsz százalékot, akkor húszról öt százalékra csökkentik bizonyos élelmiszerek áfáját, az agrártárca még azokra a kérdéseinkre sem tud válaszolni, hogy milyen bázisidőszakhoz viszonyítva mérnék az áremelkedést, illetve pontosan mely élelmiszerekre vonatkozik az ígéret.
A szakmai szervezetek az áfa-csökkentésen kívül az államilag finanszírozott gabonafelvásárlást is a megoldások között említették. A MAÉT főtitkára emlékeztetett arra, hogy az állam korábban is vásárolt fel gabonakészleteket. Tunyogi András szerint a Karsai József szocialista képviselő által megemlített lehetőség, miszerint a koalíció a kormányzati negyedre tervezett százmilliárd forintot gabonavásárlásra fordítsa, mintegy kétmillió tonna kukorica megvásárlását tenné lehetővé. – Ezzel – tette hozzá – elkerülhető lenne, hogy az itthon megtermelt kukoricát a kereskedők felvásárolják, és külföldön eladják.

Maradjon itthon a gabona! A kormány ne járuljon hozzá, hogy vállalkozói nepperkörökhöz jusson a magyar gabonakészlet, miközben a magyar állattartók tönkremennek, az élelmiszerárak pedig növekednek – közölte tegnap Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Az unió hivatalos lapjában tegnap kihirdették, hogy hazánknak gyakorlatilag a Magyarországon található 1,2 millió tonnányi intervenciós kukoricakészlet egészét eladásra kell meghirdetnie.
A kormány célja, hogy megfelelő gabonamennyiség álljon a magyar állattenyésztők rendelkezésére – reagált az agrártárca szóvivője Font Sándor szavaira. Dékány András leszögezte ugyanakkor, hogy az intervenciós gabonakészletek nem Magyarország tulajdonában vannak.