Elérte a tengerfeneket pontosan az Északi-sark alatt egy orosz kutatóexpedíció, amelynek célja egyrészt tudományos, a jégpáncél alatti merülés eddigi rekordjainak megdöntése, másrészt „geopolitikai”, bebizonyítani, hogy az Északi-sark alatti tengerfenék Oroszország északi kontinentális talapzatának geológiai folytatása. Mindez egyben azt is jelentené, hogy Moszkva jogot formálhatna a szénhidrogénekben gazdag Arktisz egy sávjára az eddigi határokon túl.
A két mélytengeri mini-tengeralattjáró, a Mir–1 és Mir–2 elnevezésű kutatójárművek 4261, illetve 4302 méter mélyen merültek a Jeges-tenger vizébe a sarki jégtakaró alatt. Artur Csilingarov, az expedíció vezetője jelentette, hogy a művelet zökkenőmentesen zajlott le, s hogy életnek semmiféle nyomát sem látják a sárgás színezetű tengerfenék közelében. Mint fogalmazott, „ilyen mélységben elérni a tengerfeneket, felér az első Holdra lépéssel”. A legénység közvetlenül a két Mir célba érése után rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez, emlékeztetve, hogy Oroszország igényt tart e tengeri térségre.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
