Sokan nem kapják meg a pótlékot

Nem tudják, hogy jár, illetve hogy igényelni kell, vagy nem tudják, milyen módon kell igényelni. A családi, illetve szülői érdekvédelmi szervezetek szerint ez az oka, hogy a jogosultak egy része nem veszi igénybe, esetleg nem kapja meg a családi pótlékot vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt.

Elsősorban a putrikörülmények között élő – egyáltalán nem minden esetben roma – családok lehetnek ilyen tekintetben tájékozatlanok. Ami pedig a szociális jövedelmek kifizetéseit illeti, azok egy esedékes törvénymódosítás miatt akár későbbre is tolódhatnak. Ez áthidalhatatlan pénzzavarba hozhatja azokat, akiknek eddig munkahelyükön folyósították szociális juttatásaikat.
– Két korosztálynál jelentkezhet „fekete lyuk” a családi pótlék folyósítása terén: az egyik az éppen megszületett gyermekeké, a másik a nagykorúság közelébe kerülteké – közölte lapunk érdeklődésére Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese. Elmondta, főként a putrikörülmények között, azaz a társadalomból számkivetetten élő szülőknél fordulhat elő igénylési probléma.
*
Szerinte érdekes lenne összehasonlítani a gyermekszületések számadatait az újszülöttkori családipótlék-igénylésekével. A NOE elnökhelyettese úgy vélte, a nagyobb gyermekek esetében magasabb lehet azok száma, akiket nem ér el – tájékozatlanság miatt – a családi pótlék intézménye. Például azokról az érintett szülőkről van szó, akik nincsenek tisztában azzal, hogy az iskolaköteles kor határát a 18. életévben határozták meg. Nagy valószínűséggel igen sokan nem tudják még, hogy az után a gyermek után, aki elvégzett egy középfokú intézményt, azaz érettségizett, ám azóta egy másik középfokú intézményben szakmát tanul, 23 éves korig igényelhető a családi pótlék. A tájékozatlanságot sajnos nem oszlatja kellő mértékben az állam, illetve a munkahelyi ügyintéző.
Morvayné Bajai Zsuzsanna arra is kitért: bizonyos törvénymódosítási előterjesztés nyomán lehetséges, hogy belátható időn belül kizárólag az államkincstár folyósíthatja majd a szociális jövedelmeket. Ez szerinte egyrészt örvendetes, mert egyértelműsíti az állam idevágó felelősségét, másrészt pénzzavarokat okozhat a leszakadó térségekben élő, egyre szélesedő szegény réteg számára. Az államkincstár ugyanis a tárgyhó közepéig köteles folyósítani a szociális jövedelmeket, míg akik a családi pótlékot a fizetésükkel együtt kapják, a hónap elején jutnak hozzá mindehhez. Miközben tény, hogy a családi háztartások legkomolyabb kiadásai hó elején esedékesek, beleértve a közlekedési bérleteket éppúgy, mint a hiteltörlesztéseket. Egy tipikus, a nagycsaládos érdekvédelmi szervezet látókörébe került élethelyzet: egy alföldi, kétgyermekes özvegyasszony háztartásában, miután kifizetik a középiskolás gyermek havi utazási bérletét, fejenként napi 300-400 forint marad. Morvayné arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is évente kell igazolni. Mivel ezt az érintettek jó része nem is kapiskálja – például mert az önkormányzati ügyintézők tájékozatlanok –, számosan elesnek attól.
A problémára tegnap a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is felhívta a figyelmet az Országos Sajtószolgálaton keresztül.