Új erőművet szorgalmaz az atomlobbi

Bár mindkét német energetikai cég – az E.ON és az RWE – cáfolta, hogy Magyarországon építene atomerőművet, a kérdés nem söpörhető a szőnyeg alá. A gazdasági tárca ugyanis a napokban ismerte el: 2020 után szükség lesz egy új reaktorra, ráadásul a szakértők szerint is olcsóbb lenne új termelőegységet építeni, mint az addigra kiöregedő egyéb erőműveket felújítani. Az unió nem, de a társadalmi ellenkezés az elgondolás útjába állhat.

Az elmúlt napokban több olyan híresztelés látott napvilágot – főként a német Süddeutsche Zeitung nyomán –, amely szerint a két rivális német áramszolgáltató, az E.ON és az RWE közösen hozna létre hazánkban egy új atomerőművet. Ezt később mindkét cég képviselete cáfolta, ám a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) reagálása figyelemre méltó. A Magyar Rádió érdeklődésére mindöszsze annyit válaszoltak, hogy a tárca nem tárgyal új atomerőmű építéséről, egy nappal később viszont a Népszabadságnak Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára kifejtette: az elképzelések szerint 2020 után esedékessé válik egy következő atomreaktor létrehozása. Az államtitkár ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az árambehozatal, illetve a fosszilis energiahordozók (szén, olaj) importjának növelése drágább megoldást jelentene.
– Egy új atomerőmű építése az engedélyezés szempontjából 2020-ig megvalósítható lehet – mondta lapunk kérdésére Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. Hozzátette, a nemzetközi tapasztalatok alapján egy erőmű teljes felépítése akár hét-kilenc évbe is beletellik. Az új erőmű szükségességét firtató kérdésünkre megjegyezte: „az Országos Atomenergia Hivatalnak nem feladata lobbizni egy atomerőmű építése mellett vagy ellen, azonban Magyarország nem gazdag erőforrásokban, ezt be kell látni”. A létesítmény lehetséges helyszínével kapcsolatban kifejtette: biztonsági szempontból egyértelmű kritériumok vannak a telephely kiválasztásának. Koblinger László álláspontja szerint Paksnak megvolnának a maga előnyei. Ezek között említhető a már meglévő infrastruktúra, amelynek jelentős költségkímélő hatása volna, illetve az ottani szakembergárda is fontos tényező, valamint a lakossági elfogadottság is nagyobb lehet, mint máshol.
Egy biztos: Pakson a jelenlegi négy blokk mellett van még hely két, egyenként 1000 megawattos teljesítményű egység kialakítására. Az erőmű üzemideje 2012–2016 között jár le, a meghosszabbítással kapcsolatos folyamat elindult. Erre már 1995-ben a parlament is elvi támogatást adott – több mint 96 százalékos egyetértéssel –, s a környezetvédelmi engedély is megvan. A tervek szerint az élettartamot 20 évvel hosszabbítanák meg, vagyis a paksi atomerőmű 2032–2036-ig termelhetne energiát. A reaktor Magyarország áramellátásának csaknem 40 százalékát biztosítja. Szakértők szerint 2020-ban azért válhat szükségessé egy új erőmű kiépítése, mert addigra több ezer megawattnyi kapacitás esik ki az áramfejlesztők elöregedésével, amelyek élettartamát nem érdemes meghosszabbítani. Emellett folyamatosan nő a fogyasztás is.
– Az Energia Klub (EK) elfogadhatatlannak tartja az új atomerőmű-létesítési terveket és az elavult paksi létesítmény további üzemeltetését célzó törekvéseket – derül ki a környezetvédő egyesület közleményéből. A szervezet szerint az erőmű-építési szándék hátterében az energialobbi áll, „amely a GKM-mel karöltve elfelejti megemlíteni az atomenergia felhasználásával együtt járó biztonsági kockázatokat”. Az EK úgy látja, a nukleáris létesítmények rendkívüli módon korlátozzák a megújuló energiaforrások elterjedését, a villamosenergia-termelésen belüli arányuknál fogva kiszorítják azokat a piacról. – Ezzel szemben megalapozottan állítható, hogy a megfelelő szabályozás kialakításával a paksi atomerőműben termelt villamos energia is gazdaságosan kiváltható lenne 2020-ra, amelyre lehetőséget az energiahatékonyság növelése kínálna – áll a tájékoztatóban.
Az EU nem szól bele az egyes országok atomenergia-politikájába, a vonatkozó irányelvek viszont ellentmondásosak. Miközben több tagország arra tett ígéretet, hogy leépíti atomerőműparkját, addig a hivatalos álláspont szerint Európa energiaellátása túlzottan függ az oroszországi és a közel-keleti foszszilis nyersanyagtól. Egy másik uniós dokumentum szerint a nukleáris energia jövője a kontinensen attól függ, hogy a sugárzó hulladék kezelése során felmerülő nehézségek megoldhatók-e, illetve mennyire biztonságosak a kelet-európai országok erőművei.