Válságtanácskozás az agráriumért

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának rendkívüli ülésén tárgyalják meg hétfőn a pártok és a szakmai szervezetek a gabonahiány miatt kialakult kritikus helyzetet, illetve az annak nyomán várható élelmiszerár-emelkedés ellensúlyázására tehető lépéseket – közölte tegnap az ülést kezdeményező Font Sándor, a bizottság elnöke. A Fidesz politikusa szerint a tanácskozásra azért van szükség, mert a szakmai szervezetek által az elmúlt hetekben megfogalmazott életképes javaslatokra a kormány eddig képtelen volt reagálni.

Csaknem fél éve sejthető, hogy a világpiacon tapasztalt gabonaigény-növekedés még az idén komoly élelmiszerár-emelkedést okozhat, s ezt az árnyomást sokszorozta meg az aszályos időjárás miatt kieső termés. Az élelmiszerár emelkedését több kutatóhálózat is előre jelezte, sőt a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyenesen azon a véleményen van, hogy egy tartós áremelkedési trend elé nézünk, amelynek során már rövid távon akár 50 százalékkal drágulhatnak a főként állati eredetű élelmiszerek – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
– Látványos a kormány tehetetlensége, a kabinet alkalmatlan a gabonapiacon kialakult áruhiány s az ebből előre jelezhető drasztikus áremelkedések kezelésére, hiszen a szakmai szervezetek által megfogalmazott javaslatokkal sem reagált érdemben – tette hozzá. – Sőt – világított rá a honatya – közben napvilágra került a kormány jövő évi pénzügyi tervezési körirata, amelyből az derül ki, hogy az agrárium további megszorításokra számíthat. Holott az ágazatnak éppen segítségre lenne szükséges, mert a földalapú támogatások kasszájából már elvont a kormány 25 milliárd forintot, és a fagy- és aszálykárok miatt is támogatást várnak a gazdák.
A Fidesz a szakmai javaslatok közül egyetért azzal, hogy a gazdáktól elvett 25 milliárd forintot helyezzék a kárenyhítési alapba, s az élelmiszerek 20 százalékos áfájának 5 százalékra való csökkentésének ötletét is megfontolandónak tartja, hangsúlyozta Font Sándor. Emellett emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt határozati javaslatban szólította fel a kormányt hétfőn arra, hogy zárolja a még hazánkban található intervenciós gabonakészletet, s haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Unióval annak érdekében, hogy a tárolt készletekhez magyar állattartók hozzájuthassanak.
– A legfrissebb inflációs adatok szerint 2007 első fél évében az élelmiszerárak 12 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest – mondta lapunknak Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. A 2005. évi 2,5 százalékos és a 2006-os 7,7 százalékos drágulással együtt ez már jelentős áremelkedés, főleg, mert ebből csaknem öt százalékpontot az élelmiszerek áfájának emelése okozott. A szakember szerint az előttünk álló drágulásnak kül- és belpiaci okai is vannak. A nemzetközi agrár- és élelmiszerpiacokon 2006 és 2007 fordulóján igen erős áremelkedés kezdődött, amit főként a magas nyersolajár kiváltotta bioetanol- és biodízelboom idézett elő, valamint néhány gyorsan fejlődő ország, elsősorban India és Kína dinamikusan növekvő élelmiszer-kereslete. – Erre az agrárszektor nem tud azonnal válaszolni, hiszen az új termőterületek bekapcsolása, illetve az infrastruktúra kiépítése idő- és költségigényes – jelezte Szabó Márton. A kutató szerint az általános agrárár-emelkedés tartós trend maradhat a következő években. A nemzetközi piacokon a legnagyobb arányú növekedés a kukorica, a növényolaj, a búza és a tejtermékek áraiban várható, de a drágulás gyakorlatilag minden fontos cikket érint – így például a takarmányköltségek növekedése miatt jelentősen emelkedhet az összes állati termék ára.
A belföldi élelmiszerpiaccal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai alapanyag-kínálat a rossz időjárás miatt – fagy, jégverés, aszály – viszonylag szűkös; a gyümölcstermés 40 százalékkal esett vissza, a kalászos gabona a tavalyinál csaknem 20 százalékkal kevesebb, kukoricából pedig előreláthatóan a szokásosnak a felét fogják betakarítani. Ennek megfelelően az állati termékek önköltsége a takarmányárak megugrása miatt emelkedik. A szakértő rávilágított, hogy a hazai fogyasztói árak emelkedése ellen lényegében csak két tényező hathat: a fizetőképes kereslet korlátai és az importverseny. Véleménye szerint az import azért nem fogja letörni az árakat, mert egyrészt igen erős a forint, másrészt a nemzetközi árak is magasak. A csökkenő lakossági jövedelem pedig valószínűleg azért nem fogja vissza az áremelkedést, mert a hazai élelmiszer-termelők,
-feldolgozók és kereskedők számára a magas exportárak sok termék esetében kedvező értékesítési alternatívát nyújtanak, így nem kényszerülnek belföldi értékesítési áraik visszafogására. – Ebből következően úgy tűnik, hogy a további áremelkedés elkerülhetetlen – mondta Szabó Márton.