Zalában felgyorsulhatnak a vonatok

Hamarosan megkezdődik az ötös számú európai vasúti korridorhoz tartozó, Zalaegerszeg és Ukk közötti 35 kilométeres pályaszakasz felújítása. A Vegyépszer Zrt. által végzett munkálatok során megújul 17 település pályaudvara, peronja és a közúti vasúti átkelők is. A fejlesztés után óránként 120 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek a vonatok, ami a pályaszakasz villamosítása után akár a 160 kilométeres óránkénti sebességet is elérheti.

Bodacz Péter
2007. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A páneurópai közlekedéspolitika egyik alapvető célkitűzése az egységes európai hálózat megteremtése. Az egyik fő vasúti korridor, az ötös – amely Velencét Trieszten, Ljubljanán, Budapesten, Ungváron és Lvovon keresztül Moszkvával köti össze – évek óta fejlesztés alatt áll: a korábban szárnyvonalnak minősülő Zalaegerszeget az országhatárral öszszekötő 52 kilométeres szakasz már elkészült. Az Ukkig tartó, részben a Zala völgyében futó, 35,1 kilométeres vasútvonal fejlesztése – az európai korridorhoz méltó színvonal elérése érdekében – pedig hamarosan megkezdődik.
A teljes pályarehabilitációt végző Vegyépszer Zrt. út- és vasútépítési igazgatója, Marokházi István arról tájékoztatta lapunkat, hogy – számos, rendkívüli megoldásokat igénylő fejlesztés eredményeként – eleinte a 120 kilométeres óránkénti sebesség elérésére lesz alkalmas a pályaszakasz, a későbbi villamosítás után pedig akár 160 kilométeres sebességgel is száguldhatnak a szerelvények. – Számos tényező nehezíti a Zala völgyében az építkezést. A legtöbb helyen a sínpálya mellett semmilyen út nem vezet, így az építési terület megközelítése és az építőanyagok szállítása sok esetben csak vasúton lehetséges, ami azért is nagy kihívás, mert az ilyenkor szükséges vágányzárat csak rendkívül rövid időre lehet életbe léptetni. További kihívást jelent az is, hogy a talaj minősége sűrűn változik, ezért helyenként más-más talajmunkálati és alapozási technológiákat kell alkalmaznunk – részletezte a megoldandó feladatokat a szakember.
Az egykori szárnyvonal helyét elfoglaló, megújuló pályaszakasz 20-25 százaléka (20 kilométer) egyébiránt nem a jelenlegi nyomvonalon fut majd. A megnövekedett terhelést ugyanis nem bírná el a régi – lényegesen csekélyebb teherbírású – sínpár alapozása, valamint a nagyobb sebesség megkívánja a vasúti szakasz vonalvezetésének megváltoztatását is. A pályarekonstrukcióval egy időben – hangsúlyozta Marokházi István – az összes vasútállomás is megújul. Többek között úgy, hogy 100 kilométeres sebességgel járható kitérőket is építenek a kétirányú forgalom biztosítása érdekében, emellett felújítják az utasokat kiszolgáló egységeket, épületeket.
– A megállóhelyeken több száz méter hosszú és 30 centiméter magas emelt peron létesül, fedett várakozóhelyiséggel. A vonalkorszerűsítés 17 települést érint, két kivétellel a jelenlegi helyükön épülnek át a vasútállomások. Dabronc és Türje állomásai nem az eredeti, hanem a megváltozott szakaszon épülnek meg, az új nyomvonal pedig új megállóhelyeket követel – emelte ki a Vegyépszer szakembere, aki hozzátette: a megvalósítás során fokozottan figyelnek a környezetvédelmi problémák megoldására, ezért 3700 méteres hosszúságban zajcsökkentő fallal kerítik el a vasútvonalat. Jelenleg a zalaegerszegi, újonnan épített deltavágány és az Ukk közötti szakasz rekonstrukciójának előkészületei folynak, amelyben 15-20 fő vesz részt – állapította meg az igazgató. Az első kapavágás után – amely várhatóan néhány héten belül megtörténik – 150–300 szakmunkás dolgozik majd ezen a szakaszon, csaknem 160 munkanapon keresztül.
A Zalaegerszeget Ukkal összekötő vasútvonal átépítése után immár 83 kilométeres lesz a felújított szakaszok hossza. A Szombathelyet – Veszprémen és Székesfehérváron át – Budapesttel összekötő vasúti fővonalra csatlakozáshoz azonban még szükség lesz az Ukk és Boba közötti – több mint 10 kilométeres – vonal felújítására is. Erre azonban még nem írta ki a pályázatot a szaktárca, így kérdéses, mikor készülhet el a teljes szakasz. A 2002 óta több ütemben épülő és még be nem fejezett pályarekonstrukció összesen 60 milliárd forintot emésztett fel, amit részben uniós forrásból álltak. A még felújításra váró szakaszok 39,9 milliárd forintos költségvetéssel készülhetnek el, amelynek felét az EU kohéziós alapjából biztosítják, míg ötmilliárd forintot a hazai büdzsé fizet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.