Bajnaiék kiskapui

Újabb változtatásokkal szeretné minél „rugalmasabbá” tenni az uniós pénzek elosztását a Bajnai Gordon vezette Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az Új Magyarország fejlesztési tervet felügyelő parlamenti bizottság ellenzéki tagjai szerint az elbírálásra vonatkozó legfrissebb javaslatok azonban visszaélésekhez és az átláthatóság kikerüléséhez vezethetnek, illetve az összeférhetetlenséget is felvetik.

A nyílt pályáztatás nélküli kiemelt projektek kezelési módját illesztené be legújabb rendelettervezetébe az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – derült ki Vági Márton, az NFÜ elnökének szavaiból az uniós pénzek elosztását ellenőrző országgyűlési eseti bizottság legutóbbi ülésén. Az ügynökség kedden közzétett javaslatai alapján például a kutatás-fejlesztési pályázatok elbírálásakor az ellenérdekelt fél is részt vehetne a konkurens ajánlat elbírálásában. Ezt Vági többek között azzal indokolta, hogy kevés a szakember.
Az ellenzék szerint azonban az új módszer értelmében egymás pályázatának értékelésében az EU-s pénzekért versengő rivális felek is részt vehetnek, az ellenajánlatok adatait megismerhetik, ami visszaélések vagy akár összejátszások melegágya lehet. Vági úgy véli, hogy „a mostani módosítás szándéka, hogy szakmailag megalapozott döntéshozatal legyen, valamint átlátható és nyilvános lehessen a folyamat”. A Bajnai Gordon vezette Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alá tartozó NFÜ elnöke ugyanakkor elismerte: „egészen egyszerűen nem nagyon tudunk összeállítani hazai szakértőkből minden egyes projektre egy nem érintett tagokból álló zsűrit”, bár később már azzal érvelt, hogy a javaslat egy részét mégis szeretnék kivenni a tervezetcsomagból.
Nógrádi Zoltán, az eseti bizottság fideszes tagja lapunknak nyilatkozva furcsállotta, hogy az NFÜ elképzelései szerint ezentúl a lazább előírások mellett működő úgynevezett konzorciumok is lehetnek uniós pénzek kedvezményezettjei. Nógrádi elmondta: a konzorcium felelősségvállalása a jogi személyiséggel (például kft. vagy rt.) szemben nehezebben követhető nyomon.
Ebben az esetben ugyanis a számviteli működésre vonatkozó enyhébb szigorúságú előírások miatt nehezebben lehetne követni az uniós pályázatokon elnyert vagyon sorsát – fogalmazott a szakember, aki már az ülésen is hangsúlyozta: „korrupciós lehetőségek tömegét tartotta meg és nyitja meg a rendelettervezet.”
Az NFÜ módosításait érintő harmadik kérdéses pont, hogy idegen (magán-) területen is lehessen állami pénzből, illetve uniós támogatással beruházást létesíteni. Nógrádi szerint ez „tulajdonképpen megnyitja az ingatlanpanamát az európai uniós források megszerzése körül”. Ha ugyanis egy állami szervezet uniós támogatással egy magánszemély telkén – annak hozzájárulásával – épít, akkor semmi sem garantálhatná, hogy néhány év múlva az elkészült projektet átjátszhatják a terület eredeti tulajdonosának. Vági szerint ugyanakkor a módosítások „rugalmasabb szolgáltatást” céloznak.
– Azt ki kell mondani – és ennek az okát nyilvánvalóan részben az én hivatalomnál is kell keresni –, hogy az első Nemzeti fejlesztési tervben bizonyos emberek, mire a pénzükhöz hozzájutottak, nem haszonélvezői voltak ennek, hanem kárvallottjai – indokolt az NFÜ elnöke. A Baráth Etele, majd Bajnai Gordon vezette NFÜ-ben ugyanis „olyan bürokratikus volt a rendszer, hogy egyes vállalkozók tönkrementek abba, hogy támogatást kaptak” – tette hozzá.