Afrika területén kívül fellelt legidősebb emberszerű, 1,8 millió éve elpusztult ősi lények csontjait találta meg egy nemzetközi kutatócsoport Grúziában, Dmanisi város közelében. A Nature című szaklapban publikáltak szerint a leletek egyszerre mutatnak fejlett és primitív vonásokat: azok a korai hominidák lehettek, akik elsőként hagyták el az afrikai kontinenst, hogy benépesítsék a többi földrészt is. Mindez páratlan lehetőség a tudósoknak, hiszen egy átmeneti, részben a főemlősökre, részben azonban már a modern ember őseire hasonlító emlős maradványait vizsgálhatják. Erről az evolúciós lépcsőről eddig csak kevés adat állt rendelkezésre.
Már évekkel ezelőtt megtalálták a lelőhelyet, de a szakembereknek a közelmúltig csak kevés információjuk volt a csontvázakról. A nagy halom rendezetlen leletből végül négy ősi lény maradványait sikerült meghatározni. Jó állapotban maradtak meg a fosszíliák, amelyek több szempontból is a Homo genusból származó Homo erectusra hasonlítanak. A Homo nemzetség – amelyhez a modern ember is tartozik – hozzávetőleg kétmillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és gyorsan elterjedt Európában, majd Ázsiában is. A Grúziában meglelt homonidáknak figyelemreméltóan emberszerű gerince és alsó végtagjai voltak, amelyek képessé tették hosszabb utak megtételére is. Ezt mutatja lábaik jól fejlett talprésze is. A hímek és nőstények közti kis méretkülönbség is a Homo erectus és Homo sapiens rokonai közé sorolják a grúziai hominidát. Mindezzel együtt a Dmanisinél megtalált előemberek agya igen kicsi, felső végtagjaik pedig fejletlenek voltak, ezek a jegyek azonban a Homo habilisre, vagy az Afrikában négymillió évvel ezelőtt megjelent, még primitívebb Australopithecusra hasonlítanak.
Peszkov: Kijev és a Nyugat elutasítja a diplomáciai megoldást
