Három nemzedék

k ö n y v e s h á z

Ma is érzékenységeket sért, és vitára ingerli a történészeket – állapítja meg Czigány Lóránt a Három nemzedék új kiadásához írott előszavában. Majd húsz évvel a rendszerváltoztatás, a szocialista kultúrpolitika szellemi-ideológiai diktatúrájának elmúlta után is problémát jelent, mit szabad az emberek elé tenni? Nem nőtt fel olyan nemzedék, amelyik friss szemmel, tiszta fejjel, korszerű történelemszemlélettel olvashatja Szekfű Gyula munkáját? Amelyik pontosan tudja, mit kell belőle elfogadni, mit elvetni és min érdemes elgondolkodni? Bizony, hogy felnőtt. Csak még az előző, a szülők nemzedéke nem bízik benne.
A Maecenas Kiadó először 1989-ben jelentette meg Szekfű Gyula Három nemzedék és ami utána következik című nagy ívű történeti monográfiájának reprint kiadását. Bár már fújtak a rendszerváltó szelek, a könyv megjelenése mégis vihart kavart. Volt történész, aki úgy vélte, Szekfű könyvének felébresztése magának az antiszemitizmus szellemének felélesztése. Most itt az új kiadás, ezúttal Czigány Lóránt bölcs, kiérlelt előszavával, ismét a Maecenastól. És várja az új olvasókat. Kétségtelen, hogy Szekfű Gyula a XX. századi magyar történetírás egyik legnagyobb vitákat kiváltó egyénisége volt. Méltatói a romantikus nacionalista és liberális történelemszemlélet legnagyobb hatású és kíméletlen kritikusát tisztelték benne, bírálói megalkuvó, a mindenkori hatalomhoz igazodó és a mindenkori hatalmat igazoló személyiséget láttak benne. Külügyminiszteri osztálytanácsos 1922-től, 1927-től 1938-ig Bethlen István politikáját támogatva a Magyar Szemle szerkesztője. A háború után Magyarország első moszkvai nagykövete, 1953-tól országgyűlési képviselő, 1954-től haláláig, 1955-ig az Elnöki Tanács tagja. Flikflakos politikai pálya.
Már első könyve, az 1913-ban megjelent A száműzött Rákóczi is botránynak számított, mert megtörte az öreg fejedelemről élő idealisztikus képet. Szekfű szeretett tabukat dönteni. Az 1920-ban megjelent Három nemzedék pedig egyes történészi és politikai értékelések szerint a Horthy-korszak hivatalos ideológiája. Szekfű három generáció lelki képét örökítette meg az akkoriban a történetírásban a legkorszerűbbnek számító szellemtörténeti szemlélettel. Művében Széchenyitől Tisza Istvánig követte végig a magyar történelmi fejlődést, rámutatott a negyvennyolcas reformnemzedék tárgyi és eszmei eltévelyedéseinek Trianonig ható következményeire.
Trianon után vagyunk. Mindaz, amit a Három nemzedék rögzít, véleményez, mást jelent a történész és mást a politikus szempontjából. Az egyik továbbgondolja, a másik érvbunkót farag belőle. Szegény történészek! Csak politikusok kezébe ne kerüljön munkátok! Szekfű Gyula még csak nehéz feladatot sem adott nekik. Az egyik legszebben, legjobban író történészünk volt, ahogy Czigány Lóránt megállapítja: „fényes stiliszta, akinek nem volt szüksége szakmai zsargon mögé rejtőznie”. Lapozzunk bele könyvébe!
(Szekfű Gyula: Három nemzedék, Maecenas Kiadó, Budapest, 2007. Ármegjelölés nélkül)