Nincs felelőse az eltűnt milliárdoknak

Egyre kisebb az esély arra, hogy valaha megtudjuk: kik a felelősek a Bábolna Zrt.-nél és leányvállalatainál végbement, több mint húszmilliárd forintos vagyonvesztésért. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hiába kérte ennek megállapítását a pénzügyminisztertől, az e tárgyban indított eljárások nem jártak semmiféle eredménnyel. Az ÁSZ most újabb veszteségekre derített fényt, és további felelősségre vonásokat sürget a pénzügyi tárcánál.

Hiába fordítottak az adófizetők pénzéből közel 25 milliárd forintot az elmúlt bő évtizedben a nem is olyan rég még a magyar mezőgazdaság zászlóshajójának számító bábolnai mintagazdaság és leányvállalatai talpon maradására. A cégbirodalom mára összeomlott, az anyavállalat pedig csak töredéke egykori önmagának. Az Állami Számvevőszék tavaly tavasszal – a tartósan veszteségesen működő állami társaságok ellenőrzésekor – a Bábolna Zrt.-nél 17,9 milliárd forintos vagyonvesztést tárt fel, két Bábolna-cégnél pedig 5,9 milliárd forint indokolatlan veszteséget, amelyek miatt felelősségre vonást és a személyi felelősség megállapítását kezdeményezte Veres János pénzügyminiszternél. Lapunk korábbi információja szerint az ennek nyomán elindult eljárás nem járt kézzelfogható eredménnyel. Ezt erősítette most meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. tavalyi működéséről szóló legújabb ÁSZ-jelentés.
A dokumentum ugyanis megállapítja: a pénzügyi tárca vezetőjének kezdeményezésére az ÁPV felügyelőbizottsága megvizsgálta a vagyonvesztések okait, de nem tárt fel olyan mulasztást, ami miatt bárki is személyi felelősségre vonást kezdeményezett volna. Történt ez annak ellenére – állapítja meg az ÁSZ –, hogy a feltárt ügyeknél nem minden esetben tartották be a törvényeket és a rendeleteket.
*
Úgy tűnik tehát, nem felelős senki az eltűnt milliárdokért. A számvevők jelentéséből kitűnik, ennek egyik oka az lehet, hogy a patinás agrárvállalatot leginkább kormányhatározatokkal vezették még a közelmúltban is. Az ÁPV igazgatósága nemegyszer azokat a döntéseket is jóváhagyatta a kabinettel, amelyek saját hatáskörébe tartoztak. Ezzel a módszerrel az intézkedésekkel járó felelősséget részben át lehetett telepíteni a kormányra. Az ÁSZ szerint a hatékony tulajdonosi döntések elmaradása miatt tavaly sem indult felelősségre vonás, legfeljebb vezetők cseréjére került sor. Ráadásul az ÁPV vezető testületei éveken keresztül úgy hoztak döntéseket a Bábolna-csoporthoz tartozó társaságokkal kapcsolatban, hogy nem volt valós képük arról: a csoport egyes tagjai milyen gazdasági kapcsolatban állnak egymással – állapítja meg a jelentés. A privatizációs szervezetnél nincs olyan konszolidált beszámoló, amely alapján a cégbirodalomban vándorló pénzek útja világosan átlátható lett volna.
Anyagi veszteségekhez vezettek azok az egymásnak ellentmondó döntések is, amelyek a Bábolna-csoport jövőjéről határoztak. Az ÁSZ szerint így történt legutóbb is, amikor a kormány 2004-ben elindította, majd tavaly leállította a Bábolna Zrt. végelszámolását. Emiatt feleslegesen fizettek ki a Reorg Zrt.-nek – végelszámolási díjként – hatvanmillió forintot, ráadásul a Bábolna igazgatóságának tagjai 2005 januárja és 2006 januárja között nem végeztek munkát, ám a megbízási díjukat – amit a korábbi harmadára csökkentettek – rendszeresen felvették – állapították meg a számvevők. Az ÁSZ az újonnan keletkezett indokolatlan veszteségek között tartja számon azt a tranzakciót is, amikor az ÁPV igazgatóságának hozzájárulásával tavaly májusban a Reorg Zrt. leányvállalatának értékesítették 165 millió forintért a Bábolna Zrt. 1,2 milliárd forintos, lejárt kétes követelését. Emellett újabb, 178 millió forintos támogatást adtak az agrárcégnek, annak ellenére, hogy annak megtérülésére nem lehetett számítani.
A fenti esetekben az ÁSZ ismét azt javasolja a pénzügyminiszternek, hogy tárja fel a veszteségek okait, és a szükségtelennek bizonyult végelszámolásnál kezdeményezzen személyi felelősségre vonást. A számvevők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kormány által még tavaly nyáron elfogadott, ám máig végre nem hajtott – sorrendben ötödik – Bábolna-privatizációs stratégia meglehetősen gyenge lábakon áll. Az ÁSZ szerint a legfőbb kockázat, hogy miközben az eladásra szánt cég egyetlen számottevő értéke az általa művelt 18 ezer hektárnyi állami föld, az ezzel kapcsolatos földhaszonbérleti jog a földhivatali nyilvántartásba nincs bejegyezve. A kormány a privatizáció elindításával együtt közel nyolcmilliárd forint értékben engedett el a cégnél hiteleket, követeléseket, és mondott le a jogosulatlanul felvett támogatások visszahívásáról, amivel a számvevők szerint tovább csökkentette az állami vagyont. A jelentés kiemeli, hogy a privatizáció késlekedése szintén a veszteségek növekedéséhez vezet. Az ÁPV az ÁSZ megállapításainak egyikét sem ismeri el, amiket a számvevőszék ennek ellenére is valódinak és megalapozottnak tart.

Lefoglalt hamis borok. Az idén várhatóan 30 százalékkal több hamis bort foglalnak le, mint tavaly – jelentette ki a hét végén Budai Bernadett kormányszóvivő. Amíg a vámhatóság tavaly 650 millió forint értékű alkoholt, ezen belül 60 millió forintnyi bort foglalt le, addig az idén az első hét hónapban már 700 millió forint, illetve 52 millió forint a lefoglalt áru értéke. A kiszabott bírság 2006-ban hetvenmillió forint volt, ez az idén augusztusig már százmillió forint. (MTI)