Wikipédia – szigorúan ellenőrzött rovatok

A multinacionális vállalatoktól a titkosszolgálatokon át a Vatikánig mindenki szívesen ragadja meg a lehetőséget, hogy – afféle önarcképfestészetként – átszerkessze a szócikkeket a világháló szabadon hozzáférhető enciklopédiájában, a Wikipédián.

Meglepő eredményre bukkant Virgil Griffith kaliforniai egyetemista, amikor puszta kíváncsiságból írta meg azt a programot, amellyel követni lehet, milyen szervezet milyen változtatásokat hajt végre az Encyclopaedia Britannicát már tizenötszörösével felülmúló tudástárban, a Wikipédiában. A program nyomán fény derült például arra, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csak júliusban 297-szer nyúlt hozzá az enciklopédiához, hogy fényesítse saját, vagy feketítse mások portréját. A CIA szerkesztési elvére jellemző Ahmed Csalabi, Irak volt helyettes miniszterelnökének az esete. A csak Irak George Washingtonjaként említett politikus még Paul Wolfowitz, a később dicstelenségbe zuhant washingtoni héja egyik favoritja volt az ország kormányfői tisztségére. A 2005-ben a parlamentből kiesett Csalabi lapjáról a CIA húzta ki azt a megjegyzést, miszerint „nagyon ellentmondásos” személyiség – az ő közreműködése nélkül aligha készülhettek volna el a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereiről szóló washingtoni jelentések.
Ausztráliában John Howard miniszterelnök hivatala sifrírozta át a kormány bizonyítványát. A kontinensnyi országban kötelezően letartóztatandó illegális bevándorlók kapcsán az egyik munkatárs a „feltehetőleg” kifejezést szúrta be a megjegyzés elé, miszerint az őrizetbe vetteket embertelen körülmények között tartják kiutasításukig. Az ausztrál védelmi minisztérium letiltotta a hozzáférését az enciklopédiához, miután kiderült, 5000 módosítást hajtottak végre onnan – többek között a kormányfő Liberális Pártját kedvezőtlen színben feltüntető állításokat töröltek.
Titkosszolgálatokat idéző változtatásokat hajtott végre a Vatikán is, ahol a Gerry Adamsről szóló oldal szúrt szemet. A Szentszék eltüntette a Wikipédiából azokat a nyomokat, amelyek az ír politikus szerepét említették egy 1971-ben történt kettős gyilkosság kapcsán. Az IRA politikai szárnyának tekintett Sinn Fein későbbi elnöke 2006-os lapértesülések szerint az ujjlenyomatát hagyta a gyilkosságokhoz használt gépkocsin.
A megátalkodott önarcképfestők között külön kategóriát képeznek a hadi beszállító cégek. A Raytheonnál kémkedésre vonatkozó információkat tüntettek el, többek között azt, hogy riválisa ellen kémkedett egy beszerzési pályázaton, és hogy illegálisan szerzett meg Pentagonból származó titkos dokumentumokat. Nem kevés takargatnivalója akadt a magánkézben lévő DynCorpnak is, ugyanis törölte szégyenfaláról azokat a bejegyzéseket, amelyek szerint Bosznia-Hercegovinába küldött munkatársai szexrabszolgaságra kényszerített bosnyák nőkkel zsúfolt bordélyházakat látogattak.
A Dieboldot, az Egyesült Államok szavazatszámláló gépeit gyártó céget sem gátolta a szemérem, és 15 bekezdést írt át a szócikkében. Cenzúrázták például azt a felvetést, amely szerint George Bush sokat köszönhet a 2000-es elnökválasztáson aratott győzelméért a vállalat „részrehajló” gépparkjának.
A szerkesztési ügybuzgalom aligha a véletlen műve. A Pew Research kutatóintézet szerint az Egyesült Államok internetezőinek 36 százaléka használja elsődleges információforrásként a Wikipédiát.