Blattner Géza (1893–1967) munkássága nem csupán az élettelen figurák megelevenítéséről szólt. Negyven év alatt a bábművészet technikai, művészi titkait kutatta, tizenkét bábszínpadot épített, és 1929-ben Párizsban magyar képző- és iparművészekkel megalapította az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházat. Játszott árnyfigurákkal, zsinóros és billentyűs marionettekkel, maszkokkal és absztrakt bábokkal is.
Halálának negyvenedik évfordulóján az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet bábgyűjteményi részlege a csütörtöki napot Blattner-napnak kiáltotta ki. Délelőtt tíztől Beke László, Györgyi Erzsébet, Jákfalvi Magdolna, Páli Judit, Rényi András, Balogh Géza, Gajdó Tamás, valamint Henryk Jurkowski lengyel bábtörténész és teoretikus közreműködésével Figuralitás és fikció – a bábművészet komplex világa és megközelítési lehetőségei címmel interdiszciplináris konferenciát tartottak, ahol szakmabéli és amatőr egyaránt kérdezett, véleményezett. – A bábművészet nem csupán a színház- és képzőművészet keveréke, ahogy azt sokan állítják – mondta Szász Zsolt bábművész.
A konferenciát követően Blattner Géza marionettjeiből, a harmincas évek szórólapjaiból, plakátokból, grafittal rajzolt terveiből, kesztyűbábjaiból és fotóiból nyílt kiállítás, amelyet január 27-ig lehet megtekinteni. A rendhagyó tárlatmegnyitón a Lellei Pál bábkészítővel készített riportfilmet vetítették, amely Blattner Géza billentyűs bábjának rekonstrukciójáról szólt. A vetítést követően a filmben látott bábfigura „életre kelt”. A bábművészet napját a kecskeméti Ciróka Bábszínház vendégjátéka, A kék ruhás kislány című mesejáték zárta a Budapest Bábszínházban.
ítéletidő
Mutatjuk, hogy a hét eleji ítéletidő után mire kell készülni a hétvégén + térkép
