Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A strasbourgi plenáris ülésen 175 képviselő támogatta Von der Leyen leváltását, míg 360-an ellene voksoltak, és 18-an tartózkodtak. A 720 EP-képviselő közül 553-an vettek részt a voksoláson.
Az indítvány elfogadásához legalább 357 támogató szavazatra lett volna szükség, így a bizottsági elnök pozícióban marad.
A szavazás hátterében súlyos kritikák állnak, elsősorban a Pfizer-vakcina-beszerzésekkel kapcsolatos korrupciógyanú, valamint az Európai Unió intézményeinek átláthatóságával és jogállamiságával kapcsolatos aggályok.
A szavazás előtt éles vita bontakozott ki az EP-ben, és többen kétségbe vonták a név szerinti szavazás tisztaságát. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a szavazás után lapunknak úgy nyilatkozott:
Várható volt, hogy nem bukik meg a bizottság, mivel a név szerinti szavazás és a frakciófegyelem sok képviselőt elriasztott attól, hogy nyíltan Von der Leyen ellen szavazzon.
Szerinte egy titkos szavazás egészen más eredményt hozott volna, hiszen balról és jobbról egyaránt többen elégedetlenek Von der Leyen politikájával. A Pfizer-ügy mellett a migráció kezelése, a gazdasági problémák és a civil szervezetek támogatása is erős kritika tárgyát képezik.
Sokan szavaztak volna ellene, de a név szerinti szavazással és a frakciófegyelemmel meg tudták akadályozni, hogy egy olyan eredmény szülessen, ami születhetett volna egy titkos szavazással
– tette hozzá a szakértő.
Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy Von der Leyen mögött erős globalista lobbi áll, amely nem engedheti meg az elnök megbuktatását:
A Brüsszelbe áttelepült globalista erők Von der Leyent a saját kirakatemberüknek tekintik. Most is azt fogják mondani, hogy megerősödött, és az ellene irányuló kritikákat orosz propagandának bélyegzik
– összegezte Kiszelly Zoltán.
Az Európai Parlament tavaly július 18-án titkos szavazással, 401 szavazattal választotta újra Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Ma Strasbourgban a név szerinti szavazáson 175 képviselő szavazott az Ursula von der Leyen felmentésére irányuló indítvány mellett, 360 ellene, 18 pedig tartózkodott. A 720 képviselőből 553-an jelentek meg szavazni.
A politikai elemző szerint az elnököt érő kritikákat a nyugati sajtó igyekszik bagatellizálni, és aki bírálja Von der Leyent, azt könnyen Putyin szekértolójának állítják be.
A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint a közép-európai társadalmak többsége elutasító Von der Leyennel szemben. A bizottsági elnököt Lengyelországban (55 százalék), Szlovéniában (54 százalék), Szlovákiában (53 százalék), Bulgáriában (51 százalék), Romániában és Magyarországon (egyaránt 50 százalék) negatívan ítélik meg. Az elutasítás kisebb mértékben, de jelen van Ausztriában, Horvátországban és Csehországban is.
A bizalmatlansági indítvány tehát nemcsak politikai, hanem társadalmi elégedetlenséget is tükröz, különösen a migrációs és háborús politika, valamint az uniós pénzek elosztásának kérdéseiben.
Ursula von der Leyen túlélte a bizalmatlansági indítványt, de a szavazás egyértelműen megmutatta, hogy egyre szűkül a támogatottsága. A kérdés most az: mikor és hogyan következik a politikai elszámoltatás?
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Jean-Christophe Verhaegen)
A zenekar ismét Izrael-ellenes kijelentéssel reagált.
Trump vezeti az Egyesült Államok új befektetési alapját.
Volodimir Zelenszkij szankciókról is szót ejtett.
A balkáni országban egy átmeneti időszak fog kezdődni.
A zenekar ismét Izrael-ellenes kijelentéssel reagált.
Trump vezeti az Egyesült Államok új befektetési alapját.
Volodimir Zelenszkij szankciókról is szót ejtett.
A balkáni országban egy átmeneti időszak fog kezdődni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A zenekar ismét Izrael-ellenes kijelentéssel reagált.
Trump vezeti az Egyesült Államok új befektetési alapját.
Volodimir Zelenszkij szankciókról is szót ejtett.
A balkáni országban egy átmeneti időszak fog kezdődni.
A Tisza Párt a status quo mellett döntött.
Védelmi kapcsolataink elmélyítéséről egyeztetett.
Megszólalt az ukrán hadsereg S. József halálával kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij szankciókról is szót ejtett.
A magyar kormány viszont lépett, és nem hagyta az út szélén a vidéki település lakóit.
A balkáni országban egy átmeneti időszak fog kezdődni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
