Összesen ötven – állítólag a pécsi vásárban hangosbemondón toborzott – munkás utazott ki néhány hete közvetítői segítséggel Spanyolországba, hogy Valencia környékén narancsot szedjenek. Ott azonban kiderült: csúnyán becsapták őket. Pénzük nagy részét elkérték a „segítők”, a szállás drágább volt, a narancsligetekhez saját járművön és költségen kellett eljutniuk. Az ígért bér töredékét kapták meg, ami élelmiszerre is alig volt elég. Harmincan pénzük maradékából hazajöttek, néhányan főnökük autójával szöktek Magyarországra. Húszan azonban bedőltek egy újabb ajánlatnak: egy ott élő magyar nő Ibizán ajánlott építőipari munkát, ezért fejenként 250 eurót kért tőlük. Kiutazás előtt nem kötöttek írásos szerződést, és semmiféle garanciát sem kaptak a közvetítőktől, így feltehetően otthon sem tudják beperelni a csalókat. Szabó Ferenc barcelonai főkonzul kérdésünkre elmondta: múlt héten jelentkeztek náluk utoljára a bajbajutottak, akkor még volt szállásuk, de kilakoltatással fenyegették őket. A konzulátus azt tanácsolta, hogy próbáljanak meg otthonról segítséget kérni hazautazásukhoz. Anyagi támogatást ugyanis csak akkor nyújthat az állam, ha itthon egy keresőképes rokon vagy ismerős garanciát vállal a kölcsön visszafizetésére. A pénzen kívül viszont telefonos, internetes segítséget kaphatnak, akár repülőjegyet foglalnak, járművet szereznek a kintrekedteknek. Szabó Ferenc hangsúlyozta: a csoport egyik tagja e-mailben tanácsot kért tőle kiutazás előtt, akinek ő alapos tájékoztatást adott a biztonságos munkavállalás feltételeiről. A konzulátus évente jó néhány hasonló esettel találkozik, hiába hívják fel a figyelmet a veszélyekre. A munkások általában sem nyelv-, sem helyismerettel nem rendelkeznek. A külügy csak akkor nyújt gyorssegélyt, ha nagyon súlyos a helyzet, például kisgyermek van veszélyben, természeti csapás vagy baleset ér valakit – közölte lapunkkal Odze György, a külügyi tárca kommunikációs stratégiájáért felelős vezető, aki a főkonzulhoz hasonlóan úgy véli: már csak a további esetek megelőzése érdekében sem lenne célszerű soron kívüli támogatást nyújtani a munkásoknak, hiszen a költségvetési keret korlátozott, és végeredményben az adófizetők pénzéről van szó. Nem fizet tehát, de minden másban segít az állam. Megkérdeztük a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét is, de tőlük csak akkor remélhetnének segítséget a munkások, ha valamelyik szakszervezet tagjai lennének. Sajó Zsuzsa szóvivő kiemelte: a külföldi munkavállalás feltételeiről készséggel tájékoztatják a hozzájuk fordulókat.
Nem az első eset. A barcelonai főkonzul emlékszik egy, a mostanihoz nagyon hasonló tavalyi tömeges átverésre, amikor három 70 fős csoport utazott volna Miskolc környékéről internetes hirdetés nyomán narancsot szedni. Az első kiutazók negatív tapasztalatai után a többiek már nem követték őket, hazaútjukat maguk oldották meg. Október elején egy angliai pizzafutárcég méltatlan bánásmódjától volt hangos a sajtó, a megalázó helyzetbe került magyarok egy ottani szakszervezethez fordultak, akik végül segítettek nekik legális munkát találni egy csokoládégyárban. Szintén egy hónapja derült ki, hogy Csehországban is megtévesztettek hazai munkavállalókat. Mintegy 70-80 ember dolgozott embertelen körülmények között egy gyárban. Támadható, idegen nyelvű szerződéseket is alá kellett írniuk. A külügyi tárca ügyvédet szerzett, hogy feljelenthessék a céget, de a költségeket a károsultaknak kellett állniuk.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
