Blair háborút akart

Háborút akartam. Az volt a helyes lépés – vallja Tony Blair abban a dokumentumfilm-sorozatban, amelyet tegnap kezdett vetíteni a BBC televízió.

A műsor a Times napilap egyik főmunkatársa által a volt brit miniszterelnökkel és az időszak más főszereplőivel készített személyes interjúkra épül. Ebben egyebek mellett Tony Blair beismeri, hogy miniszterelnöksége idején tanácsadói és miniszterei kéréseit semmibe vette, amikor az iraki háborúban való brit részvétel mellett döntött. „Hittem benne, és most is hiszek benne” – utalt a műsorban a 2003-as iraki invázióra az egykori brit kormányfő. Elmondása szerint éppen ezért nem is igyekezett meggyőzni George Busht arról, hogy katonai helyett diplomáciai úton próbálja megoldani az iraki helyzetet, holott az amerikai elnök az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének számító Nagy-Britannia miniszterelnökének a szavait vette volna leginkább fontolóra. Tony Blair vallomása szerint a jugoszláviai beavatkozás arról győzte meg, hogy a katonai fenyegetés hatékony eszköz.
*
Az interjúsorozat készítőjének Blair azt mondta: az 1999-es koszovói NATO-beavatkozásból vonta le azt a következtetést, hogy az erő alkalmazásának hiteles és egységes fenyegetése sikerrel járhat, ha minden más eszköz kudarcot vall. Amikor ugyanis a Szerbia elleni NATO-légiháború nem vezetett eredményre, Blair elkezdte agitálni az atlanti szövetséget, hogy az helyezze kilátásba szárazföldi erők bevetését, és erre az „egyébként igencsak vonakodó” Bill Clinton akkori amerikai elnököt is rávette. Milosevics két napra rá meghátrált. Blair a műsorban kijelentette ugyanakkor: valójában nem hitt abban, hogy Clinton valóra is váltotta volna a szárazföldi erők bevetéséről szóló fenyegetést.
A szombaton előzetesen ismertetett részletek szerint még George Bush amerikai elnök is felajánlotta a nyáron leköszönt kormányfőnek, hogy maradjon ki az iraki konfliktusból, ha a brit részvétel veszélyeztetné pozícióját. Blair a The Blair Years (A Blair-évek) címet viselő BBC-sorozatban elmondja, hogy 2003 márciusában Bush felhívta őt, és azt mondta neki: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag a feladatot, és ha Nagy-Britannia ki akar maradni, maradjon ki. A műsorból egyértelműen kiderül, hogy a volt brit kormányfő legközelebbi munkatársainak – köztük Jack Straw akkori külügyminiszternek, Sir Jeremy Greenstock akkori brit ENSZ-nagykövetnek, sőt Colin Powell akkori amerikai külügyminiszternek is – komoly fenntartásai voltak a háborús előkészületekkel kapcsolatban.
A volt brit kormányfő az iraki beavatkozásról azt mondta, sajnálja, hogy nem magyarázta el az embereknek világosabban, „mennyire alapvető jelentőségű e küzdelem, és hogy egy nemzedéken át folytatódni fog”. Blair beismerte, az iraki háború hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettnél korábban mondott le kormányfői posztjáról.