Dísz téri cifraságok

A Budapesti Építészeti Kamara szakmafelügyeleti bizottsága tegnap meghallgatta a budavári Dísz tér és a volt Honvéd Főparancsnokság rehabilitációs tervezése, terveztetése körül kialakult botrányban érintett szereplőket. Mint arról lapunk tegnap beszámolt, titokban új megoldást kerestek, bár 2004-ben a projektre kiírt pályázatnak volt már győztese.

Három évvel ezelőtt az egykori Honvéd Főparancsnokság romos épületének rehabilitációjára pályázatot írtak ki. Kis Péter Építészműtermének tervét rangsorolta a legmagasabbra a zsűri, az építész megbízást is kapott, hogy további tervek kidolgozásával igazolja a pályamű megvalósíthatóságát. Igaz, a közvéleményt később megosztotta, hogy a főparancsnokságból megmaradt földszinti és félemeleti épületszintet rózsaszín lebegő kerámiatetővel fedjék be. Évekig nem történt semmi, ám utóbb Kis Péter tervének mellőzésével titokban új elképzelés született, amely pályáztatás nélkül, egyenes megbízással másként valósítaná meg a Dísz tér és a Szent György tér rendezését. A sietség állítólagos oka: az építési engedélynek 2008. február végére jogerőssé kell válnia ahhoz, hogy a projekthez uniós támogatást lehessen nyerni.
A Szent György tér környékének rendezésére lapinformációk szerint új kormányhatározat is készült. Annyi mindenképpen bizonyos, hogy a kabinet jelezte a szándékát, a Budavári Palota és környékének rendezésére az uniós támogatási forrásokból 10 milliárd forintot kíván biztosítani, valamint a tervek szerint a Dísz tér és a Szent György tér közötti területen 6,1 milliárd forintos beruházás részeként egy kulturális központ és közösségi tér kialakítását támogatja. A Budavári Önkormányzat képviselő-testülete május végén határozatban üdvözölte a kormányzati szándékot. Ám mivel az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem adott hivatalos megbízást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak (KÖSZ), hogy a rekonstrukcióra új tervvel álljon elő, tagadható a titokban készülő új terv létezése is. Legalábbis ez derült ki a Budapesti Építész Kamara elnöksége, felügyelőbizottsága és szakmafelügyeleti bizottsága tegnapi együttes ülésén. A Dísz tér tervezésével kapcsolatosan rendezett meghallgatáson többek között megjelent Kis Péter építész, a 2004. évi tervpályázat nyertesének képviselője, Fiala István, a tervpályázati zsűri elnöke, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Mányi István, Deák Zoltán és Káldi Gyula építészek. Volt, aki tagadta, hogy egyáltalán tudott a terv létezéséről, ám azt elismerte, hogy foglalkozott vele. S volt, aki a titkos tervben való közreműködését úgy jellemezte, hogy a feladata annyi volt, hogy geodétát és talajmechanikust ajánljon a KÖSZ-nek – bár e tekintetben is a közbeszerzési eljárás kiírása volna a bevett gyakorlat. S akadt olyan érvelés is, amely szerint az építész habitusából adódik, hogy foglalkozzon különféle építészeti kihívásokkal, még akkor is, ha egy projektre kiírt pályázatnak már három éve van győztese. Mindenesetre az építészek szinte egyhangúlag állították, hogy kilencven nap elegendő egy megvalósítható terv elkészítésére – igaz, a kilencvennapos határidővel a projekt lecsúszna az uniós támogatásról, s kétséges, hogy ilyen sietséggel az építész eleget tesz-e annak az etikai szabályzatban megfogalmazott követelménynek, hogy a tervezés közben kellő alapossággal járjon el.
A Budapesti Építész Kamara tegnap úgy foglalt állást, a budavári Dísz tér 17. tervezési területén csak nyilvános – titkos tervpályázat lefolytatását követő – közbeszerzési eljárás eredményeként nyertesnek hirdetett tervezőtől, és annak terve alapján lehetséges a tervezői szolgáltatást megrendelni és elfogadni. A kamara megállapította: a 2004-ben sikeresen zárult tervpályázat alapján a megrendelő, azaz a szaktárca a tervpályázat nyertesével, Kis Péter Építészműtermével eredményes tárgyalásos-meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le. A létrejött tervezési jogviszony a mai napig lezáratlan, a kialakult helyzet pedig nem rendezhető Kis Péter Építészműterme részvétele, és felelős megrendelői döntések meghozatala nélkül.