Emelkedhet az üzemanyag jövedéki adója

Elgondolás szintjén már létezik a benzin jövedéki adójának emelési javaslata – jelentette ki Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára. A lépés célja az EU felé vállalt energiahatékonyság növelése lenne.

Bár a kőolaj világpiaci ára magas, s ennek nyomán Magyarországon a benzin és a gázolaj ára is alaposan felment, a kormányban mégis felmerült, hogy esetleg emelnék az üzemanyagok jövedéki adóját. – Ez egy alternatív elgondolás, de nincs döntés róla – idézi ennek kapcsán Felsmann Balázs szavait a Napi Gazdaság on-line kiadása. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára az energiahatékonyság unió felé vállalt növelése kapcsán beszélt erről az ICEG Európai Központ független kutatóintézet minapi konferenciáján. A tudósítás szerint kifejtette, hogy az energiahatékonyság növelése céljából egyebek mellett olyan ötletek merültek fel, mint a nagy fogyasztású háztartási gépek csereprogramja, az energiahatékony gépek adókedvezménye, a kazánfelújítási támogatás, a gépkocsik megengedett sebességének korlátozása vagy éppen az üzemanyag jövedéki adójának emelése.
*
Az utóbbi ötlet realitását növeli, hogy ennek az adónemnek három éve nem emelkedett a mértéke.
Az persze igaz, hogy a jövedéki adó nem nőtt, az olaj és az olajtermékek ára viszont igen. Igaz, ezt sem látja mindenki egyformán. – Statisztikailag nem léteznek magas olajárak Magyarországon, az üzemanyagok ára ugyanis ma reálértékben jóval alacsonyabb, mint öt éve – jelentette ki a napi.hu közlése szerint ugyancsak az ICEG konferenciáján Varró László, a Mol vezető közgazdásza. Ennek egyik oka a dollárral szembeni forinterősödés. A másik ok, hogy a magas jövedéki adó tompítja az árváltozások hatását – százalékosan ugyanis ez az állandó teszi ki legnagyobb részben a benzin árát. Varró emellett megjegyezte, Mol-alkalmazott lévén távol áll tőle, hogy a jövedéki adó emelését javasolja.
A benzin literenkénti átlagára jelenleg 283,35 forint, ami az előző év azonos időszakához képest nagyjából az inflációval megegyező mértékben, körülbelül nyolc százalékkal magasabb, miközben az olaj ára csaknem 40 százalékkal emelkedett a világpiacon. Utoljára 2004-ben volt hajlandó a kormány változtatni a jövedéki adó mértékén. Akkor ugyanis a mostani 300 forintos lélektani határnak a 250 forintos árszint felelt meg. Mikor az üzemanyag átlagára ezt elérte, az illetékes tárca úgy csökkentette a jövedéki adót, hogy a fogyasztói ár két forinttal lett alacsonyabb. Emellett akkor további árnövekedés esetére ötforintonként egyforintos ármérséklést ígértek. Egy évvel később azonban már 300 forint körülire ugrott a benzinár, de akkor eleinte nem került szóba a kompenzáció, mondván, annak pozitív hatása a fogyasztók számára 2004-ben sokkal kevésbé volt érzékelhető, mint amennyire negatívan befolyásolta a költségvetést.
Bár az egekben lévő olajárak miatt Európa-szerte magasak a benzinárak, egyes szakértők szerint ez akár kedvezhet is az öreg kontinensnek. Pellényi Gábor, az ICEG munkatársa még a múlt hét végén egy kerekasztalfórumon arról beszélt, Európa jól is járhat, hiszen ha erős az euró, az tompítja az olajársokkot, ha pedig gyengül az uniós deviza, az segíti az export versenyképességét. Hozzátette, előnyös az is, hogy az európai gazdaság kevésbé energiaigényes, mint a világ más térségei: az Egyesült Államok hátránya e téren például 15 százalék, míg Oroszország egységnyi GDP-hez több mint 10-szer annyi olajat és gázt használ fel, mint Európa átlagban. Ugyanakkor kiemelte, a világgazdaságot a vártnál kevésbé érinti negatívan az olaj drágulása. Ennek oka részben a javuló energiahatékonyság, valamint az, hogy a monetáris politikák hatásosabbá váltak, és az áremelkedés inflációs hatását ki tudták szűrni.