Fantomcégek hajnala

A fantomcégek számának növekedéséhez vezethet a cégtörvény idei módosítása. Az új szabályok gyorsítják ugyan a cégalapítást, de csökkenthetik az ügyletek biztonságát. A kisebb cégek alapításakor túlnyomórészt a nemrégiben bevezetett egyszerűsített eljárást alkalmazzák a hazai befektetők, a külföldiek azonban idegenkednek tőle.

A cégtörvény (Ctv.) idei módosításával gyorsabbá és olcsóbbá válik a cégalapítás, ám veszélybe kerülhet az eljárás biztonsága – nyilatkozta lapunknak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Hozzátette: az új szabályok módot adnak fantomcégek létrehozására. Szeptembertől ugyanis az egyszerűsített eljárásban nem kötelező a közjegyzői aláírási címpéldány. Az elnök közölte, a közjegyző szigorú szabályok szerint, hatóságként állítja ki okiratát. A címpéldány a céget képviselő személy aláírásának azonosítására szolgál.
Tóth Ádám elmondta: a gond jövő év közepétől még súlyosabb lehet. A törvény ugyanis arra kötelezi a cégbíróságot, hogy az egyszerűsített eljárásban a társaságokat egy óra alatt jegyezze be. Ez az idő túl rövid: a cégbíróságnak nem lesz módja a bejegyzések alapjául szolgáló okiratok megvizsgálására, az ellenőrzés hiánya pedig visszaélésekhez vezethet.
Az egyórás határidő következtében ugyanazon a napon akár tucatnyi társaság is bejegyezhető. Az ilyen cégek gyanús eredetű pénzek szétosztásában, továbbításában is részt vehetnek, követhetetlenné téve az összegek mozgását. A jogsértő tranzakciók felderítése hónapokat vehet igénybe, s ez az elkövetők felelősségre vonását is meghiúsíthatja. Tóth Ádám szerint aligha lesz mód a megfelelő felügyeletre.
A cégeljárás további újdonságairól lapunkat Fest Attila ügyvéd, a társasági jog szakértője tájékoztatta. Elmondta: szeptembertől a jogszabály az egyszerűsített eljárás lehetőségét a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével valamennyi cégtípusra kiterjesztette. Ilyen módon intézhető el a kkt., a bt., a kft. és a zártkörű részvénytársaság bejegyzése is. Az ügyvéd tapasztalatai szerint a kisebb cégek alapításakor az egyszerűsített eljárás szinte kizárólagossá vált. A külföldi befektetők azonban ritkábban választják ezt. A bonyolultabb társaságok létrehozásakor nem alkalmazhatók az egyszerűsített sémák: az alapítók saját egyéni szempontjaikat kívánják érvényesíteni. Az egyszerűsített eljárás lényege az, hogy a jogi képviselők a társasági szerződéseket formanyomtatványon, elektronikus úton adhatják be, ezeket a cégbíróságnak most két munkanapon belül kell elintéznie. A társasági jogász az egyszerűsített eljárások számának további növekedésére számít a hazai ügyfeleknél. A cégjegyzés ezen fajtája ugyanis olcsóbb.
Fest Attila egy kft. bejegyzésén keresztül mutatta be a költségek alakulását. Ha az alapító papíralapú eljárásban jegyezteti be cégét, 100 ezer forint illetéket kell fizetnie. Ha az egyszerűsített eljárást választja, az illeték összege mindössze 15 ezer forint. Az ügyvéd ugyanakkor felhívta a figyelmet: jelentősen emelkedett a változásbejegyzés díja. A korábbi szabályozás alapján egy adat változtatása 5000, több bejegyzésé 8000 forintba került. Jelenleg az adatmódosításért egységesen 15 ezer forintot kell fizetni. A változás hátrányosan érintheti azokat a cégeket, amelyek tevékenysége szükségessé teszi az adatok gyakori módosítását.
A közzététel költségének szabályai is változtak szeptembertől. A kft. alapításának közzététele papíralapú eljárásban 25 ezer forintba, a változásbejegyzés közlése 15 ezer forintba kerül. Az elektronikus eljárásban ugyanakkor 5000 forintot kell fizetni az alapítás és 3000-et a változásbejegyzés közzétételéért.
Fest Attila elmondta: a cégbíróságokon ellentmondó tapasztalatokat szerzett. Az egyszerűsített kérelmeket két munkanapon belül valóban elintézik. Az elektronikusan beadott, de nem formanyomtatvány kitöltésével elkészített kérelmek intézése olykor hosszadalmas. Az ügyvéd feltételezése szerint ennek az lehet az oka, hogy az egyszerűsített ügyeket igyekeznek határidőben elintézni. Magyarázatul szolgálhat az is, hogy a cégbíróságok az elektronikus okiratokat kinyomtatják, s ezzel elvész az az előny, amely az e-eljárásból ered.