Forradalmian új gazdaságpolitikát javasolnak

A számviteli törvények és a közpénzügyek újraszabályozásával, alulról szervezett helyi gazdaságokkal és a tájegységek valódi szükségleteire koncentrálva kiutat lehet találni a jelenlegi hazai gazdasági krízisből – hangzott el a Magyarországért Egyesület előadás-sorozatának péntek esti fórumán. Az egyesület, amelynek tagjai között szerepel többek között Makovecz Imre, Hargitay András, Papp Lajos, Melocco Miklós, Szűrös Mátyás és Tőkés László, a kibontakozás lehetőségeiről és a magyar gazdaság átalakításáról tart havonta rendezvényeket.

A társadalmi szolidaritás és a versenyképesség növelése nem lehet ellentétes egymással, társadalmilag sokkal kiegyenlítettebb állapotokat kell teremteni, a szocialista párt jelenlegi politikájával többek között ezért sem értenek egyet sokan a párton belül sem – mondta Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök a Magyarországért Egyesület péntek esti rendezvényén, ahol a gazdasági kibontakozás lehetőségeiről esett szó. A Van kiút, bátor újítással egész Európának utat mutathatunk címmel tartott előadásában Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) elnöke hangsúlyozta: vissza kell térni azokhoz az elvekhez, amelyek mentén a demokrácia valóban érvényesülhet a gazdaságban is.
– A munka nélküli jólét, a lelkiismeret nélküli öröm, a jellem nélküli tudás, az erkölcs nélküli kereskedelem, az emberiesség nélküli tudomány és az áldozat nélküli imádás csapdájába nem szabad beleesnünk – idézte Mahatma Gandhi 1925-ös megállapításait Varga, aki szerint a hét fő pont közül valamennyi a mai társadalmunkban is igaznak bizonyul. A MAOSZ elnöke felhívta a figyelmet: tévút, ha azt gondoljuk, a GDP fejlődése vagy a közköltségek növekedése egyenes arányban állna a társadalmi elégedettséggel. A londoni School of Economics tanulmányára hivatkozva Varga elmondta: a boldogabb gazdaság feltételei között csak másodlagos a biztos munka és a kielégítő jövedelem, ezt megelőzi a testi-lelki egészség, a családi béke és a stabil erkölcsi értékek. A gazdaságfejlesztési prioritások rangsorolásakor tehát ezeket a szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venni: legyen szó akár az egészségügyről, akár a családi alapú adózásról. A problémák gyökere Varga szerint az 1988-as Brzezinski-féle washingtoni konszenzus sarkalatos pontjaiban keresendő. Ezen elvek mindegyike – a liberális kereskedelemtől a privatizáción át a tőkebeáramlás előtti szabad útnyitásig – ugyanis ma is fellelhető az uniós és az amerikai gazdaságpolitikában. A MAOSZ elnöke kiemelte: a világ számviteleinek, könyvelési technikáinak egységesítésével korlátlan lehetőségek nyíltak meg a nemzetközi „önző kapitalizmus” előtt, amelyben a kisebbség hatalma nő, a többség pedig kiszolgáltatottá válik. A számviteli szabályokkal lehet ugyanis olyan pénzügyi forrásokat „létrehozni”, amelyek mögött nem áll sem termék, sem gyártás. Ezek az úgynevezett származtatott pénzek, a derivatívák, amelyek többek között az értékpapírok határidős ügyleteiből, vagyis egy-egy árucsoport jövőbeli árára fogadásból erednek, nincs mögöttük valós árumozgás. Varga szólt hazánk vagyonvesztési folyamatáról és az eladósodottság ördögi köréről is.
– Ma hazánk pénzügyi kötelezettségei több mint 44 ezer milliárd forintra rúgnak, miközben a pénzügyi eszközök értéke 17 ezer milliárd forint, vagyis a privatizáció ellenére is 27 ezer milliárdnyi kötelezettségünk maradt, amely után évente több mint ezermilliárd forintos kamatterhet kényszerülünk fizetni – tette hozzá.