Gép a moslékban

Lázár Ervin több kisebb-nagyobb füzetbe, rendszertelenül jegyezte fel a napi eseményekhez kötődő gondolatait, témáit, ötleteit, olykor csak egy-egy telefonszámot vagy pár szavas reflexiót valamely olvasmányára, máskor meg egész novellát, mesét írt be a naplóként használt füzetekbe. Ezek tehát egymással párhuzamosan teltek meg vagy maradtak félbe, s ezért lehetetlen az író naplójegyzeteinek közreadásakor időrendet tartani. Az egyes füzeteket tartalmazzák e kötet fejezetei. A Nagy füzet – Lázár Ervin emlegeti így naplójában – a legnagyobb időt fogja át, következetesen viszszatért hozzá huszonkét éven át, tehát a legjelentősebb része a naplóhagyatéknak – ezzel indul a kötet. Párja a kisszékelyi tartózkodások alatt használt füzet, amely ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a Nagy füzet, de ebben a bejegyzések a kórházba készülés utolsó pillanatáig elvezetnek – ezért a Kisszékelyi füzettel zártuk a kötetet.A két, viszonylagos rendszerességgel vezetett napló közé négy alkalmilag használt füzet anyagát helyeztük el. Az 1971-ben írt álomtöredéket kivéve az előbbiekkel azonos időben születtek ezek. Egy koreai hivatalos úton készített vázlatos emlékeztető, egy jórészt dátumozás nélküli jegyzetfüzet s egy ugyancsak inkább munkanaplónak tekinthető anyag (Barna füzet, Zöld füzet). Az elnevezésükre az adott bátorítást, hogy Lázár Ervin, leltározván iratanyagát, maga is a küllemük alapján különböztette meg füzeteit.A naplófüzetek kötetbe rendezése során arra törekedtünk, hogy minél hívebben megőrizzük a feljegyzések spontaneitásának légkörét. Csorbítatlanul érzékeltesse a könyv is, akárcsak a kézírásos lapok, az író küzdelmét az írással: a témával, az emlékekkel, a mindennapi élet kellemes és kellemetlen elterelő mozzanataival, a belső hallgatás napjaival és hónapjaival – s még magával a hol túl kemény, hol folyós tollal is.Ács Margit