Gondban a települések

Igaz, csak 2009-ben vezetik be, máris önkormányzati és szakmai kritikák zápora zúdult a minap megszavazott értékalapú ingatlanadóra. A szakértők az érték meghatározásának várható nehézségeit hangoztatják, az önkormányzatok a lakosság megnövekvő terheitől és a kettős adóztatástól félnek, miközben a kormányzat azt hangsúlyozza, hogy az új adónem pusztán csak egy lehetőség a helyhatóságok kezében, bevezetése nem kötelező. Igaz, a lehetőség, hogy lemondjanak az új forrásról, jószerivel csupán elméleti, hiszen majd minden település pénzszűkével küzd.
Mint azt Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke megkeresésünkre közölte, az ingatlanadót könnyen lehet, hogy minden szándékuk ellenére be kell hogy vezessék az önkormányzatok, mivel annak lehetőségszerű alkalmazása azt sejteti, hogy 2009-től még a jelenleginél is kevesebb központi forráshoz jutnak az önkormányzatok. – Az értékalapú ingatlanadó kivetéséhez fel kellene mérni a lakosság teherbírását és meg kellene teremteni a szakmai hátterét hazánk egész lakásállományának feltérképezésére. Attól félünk, így a majdani tulajdonbecslések eredményét tömegesen fogják jogi úton megtámadni – adott hangot kifogásainak a gödöllői polgármester, aki hozzátette: az ingatlanadó bevezetése elleni állásfoglalást fogadott el minapi ülésén a MÖSZ, és azt követelik a kormánytól, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó 10 százalékos arányát állítsák vissza.
Gerő András, a Gestor Consulting vezetője – hasonlóan Gémesihez – ugyancsak az adó alapjául szolgáló ingatlan értékének meghatározását említette fő problémaforrásként. Úgy véli, dinamikus, az ingatlan mindenkori piaci értékét követő ingatlankataszterre volna szükség, ennek megalkotása azonban több évet is igénybe vehet, ráadásul további kihívást jelent majd a nem lakóingatlanok felértékelés is, mivel azok hasznosítástól függően eltérő értéket képviselnek. – Élénkülést is hozhat a piacon az új adófajta, mivel az eddig parlagon heverő lakásokat eladják vagy kiadják majd, ugyanakkor kissé torzulhat is a piac, mivel politikai döntés lesz, hogy hol vetik ki az adót és hol nem – fogalmazott Gerő.
A parlament döntése értelmében egy 10 millió forint értékű lakás után maximum 50 ezer forint ingatlanadót kell befizetni 2009-től. Helyi építmény- és telekadó egyébiránt jelenleg is létezik, amelyből évi 60 milliárd forint folyik be az önkormányzatokhoz. A lehetőséggel 1200 település él, és ennek negyede veti ki lakóingatlanokra is a terhet négyzetméter alapon.