Egyre mélyül a morális és politikai válság, s ez a jogállami intézményekre is átterjed – így látja a helyzetet a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája. Szerinte a válságjelenségek szóvá tételéért érik kemény kormánypárti bírálatok a köztársaság elnökét is. Sólyom Lászlót ugyanis folyamatosan tűz alatt tartják a korábbi és a jelenlegi rendészeti minisztertől a Gönczöl-bizottságon keresztül Lendvai Ildikó és Eörsi Mátyás koalíciós frakcióvezetőkig. Völgyesi Miklós viszont arra figyelmeztetett, hogy csak a pártállamban volt a proletárdiktatúra a hatalom legfőbb letéteményese, ma már joguralom van. Ez pedig annyit jelent, hogy az európai uniós dokumentumok, egyezmények alól nem vonhatja ki magát még a mostani hatalom sem, hiszen a nemzetközi jogszabályok felülírják a hazaiakat. Ha például a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint nem lehet feloszlatni a spontán tüntetéseket, akkor ezt köteles a kormányzat tiszteletben tartani. Józan paraszti ésszel is belátható ugyanis, hogy ha valakit ma sokkol egy frissen bejelentett hír, azt nem lehet arra inteni: háborodjon fel majd három nap múlva, a hatályos magyar jogszabályok szerint. A nyugalmazott bíró jelezte, hogy ebben a kérdésben vitája van Bencze József országos rendőrfőkapitánynyal, ám a konszenzus kialakításáig is üdvösnek tartaná, ha a rendőrség legalább tartózkodna a strasbourgi verdiktet figyelembe nem vevő rendészeti megmozdulásoktól. Lát esélyt erre a Civil Jogász Bizottság társelnöke, mivel személyes konzultációik alapján úgy tapasztalja: mind Bencze József, mind pedig Tóth Gábor komoly erőfeszítéseket tesznek a törvényesség betartatására.
Völgyesi Miklós figyelmeztetett: az idei október 22–23-i Nagymező utcai, Kossuth tér környéki erőszakos akciók, illetve az Erzsébet hídi blokád nem tekinthetők ilyen védelem alá eső spontán, békés tüntetéseknek. Szerinte mindig fel kell tenni a kérdést: cui prodest, vagyis kinek használ egy olyan szituáció, amely a karhatalom fellépését kényszeríti ki. Nem is lehet kétséges, hogy annak a személynek a pozícióit erősíti, aki ma még a végrehajtó hatalom csúcsán áll. A polgári oldalnak viszont annál inkább ügyelnie kell a jogállami normák betartására, minél jobban provokál a kormányzat – akár társadalmi segítőin keresztül is.
Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Toroczkai Lászlóról mindenki formáljon magában véleményt. Ami bizonyos: a polgári oldalnak olyan benyomást kell kialakítania magáról a megtévesztett és befolyásolható tömegek előtt is, ami vonzóvá teszi a politikai alternatívát. Észérvekkel kell meggyőzni az embereket, hogy ne dőljenek be a szavazásokkal, a választójog érvényesítésével szembeni, szándékosan gerjesztett elidegenítésnek. Völgyesi Miklós meggyőződése, hogy provokátorok tömege tevékenykedett tavaly és az idén is a demonstrációkon, akik mindig az erőszakosság irányába befolyásolták az eseményeket. A bíró feltette a kérdést: nem lehet, hogy a provokációk egy másik célja az volt az idén, hogy bebizonyítsák a nemrég kinevezett rendőri vezetők alkalmatlanságát? A jelenlegi kormányfő ugyanis egyre inkább úgy érezheti: törököt fogott a felkészült szakemberekkel.
Furcsa országban élünk, ahol mintha a feje tetejére állt volna minden – jegyezte meg a bizottsági társelnök. Az ügyészség nem töri-zúzza magát, hogy megtalálja a bűncselekményeket elkövető rendőröket, s hitelt ad annak a köznevetséget kiváltó hazugságnak, miszerint minden egyenruhás a második sorban volt az oszlatáskor.
A közönségből valaki megkérdezte: nem nevetséges-e, hogy a bírók viszont ugyanezen rendőröknek hitelt adtak, amikor párosával tanúskodtak egy-egy összevert ember bűnössége mellett. Völgyesi Miklós úgy válaszolt: ez egyáltalán nem nevetséges, sőt. A Civil Jogász Bizottság mindenesetre a jogi abszurditások sorát érzékelve azt javasolta Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy utalja legalább továbbképzésre azokat a bírókat, akik tavaly százötven fő előzetes letartóztatását rendelték el – mint a másodfokú ítéletek mutatták – minden alap nélkül.
A Civil Akadémián tartott előadásból viszont az is kiderült: a bírók is félnek. Talán nem is alaptalanul, hiszen kormányoldalról is kemény támadásoknak vannak kitéve, sőt elvárásokat fogalmaznak meg irányukban. A Pallas Páholyban például nemrégiben a mocskolódásairól hírhedtté vált Kende Péter – Vásárhelyi Mária és egy hivatalban lévő bíró jelenlétében – fasisztának nevezte a Legfelsőbb Bíróságot.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
