Igazságtalan szolgáltatás?

Gondok vannak a törvény előtti egyenlőség követelményének érvényesülésével, s ezt mindinkább érzékeli a társadalom. Az viszont a változás felé mutathat, hogy ezt a jogállami hiányosságot olyan tekintélyes volt bírók is szóvá teszik, mint Völgyesi Miklós. A Civil Jogász Bizottság társelnöke a Polgárok Házában elemezte a jelen és a közelmúlt fejleményeit, benne a hazai igazságszolgáltatás őrlődését a hatalmi elvárások és a jogállamiság között.

2007. 11. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre mélyül a morális és politikai válság, s ez a jogállami intézményekre is átterjed – így látja a helyzetet a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája. Szerinte a válságjelenségek szóvá tételéért érik kemény kormánypárti bírálatok a köztársaság elnökét is. Sólyom Lászlót ugyanis folyamatosan tűz alatt tartják a korábbi és a jelenlegi rendészeti minisztertől a Gönczöl-bizottságon keresztül Lendvai Ildikó és Eörsi Mátyás koalíciós frakcióvezetőkig. Völgyesi Miklós viszont arra figyelmeztetett, hogy csak a pártállamban volt a proletárdiktatúra a hatalom legfőbb letéteményese, ma már joguralom van. Ez pedig annyit jelent, hogy az európai uniós dokumentumok, egyezmények alól nem vonhatja ki magát még a mostani hatalom sem, hiszen a nemzetközi jogszabályok felülírják a hazaiakat. Ha például a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint nem lehet feloszlatni a spontán tüntetéseket, akkor ezt köteles a kormányzat tiszteletben tartani. Józan paraszti ésszel is belátható ugyanis, hogy ha valakit ma sokkol egy frissen bejelentett hír, azt nem lehet arra inteni: háborodjon fel majd három nap múlva, a hatályos magyar jogszabályok szerint. A nyugalmazott bíró jelezte, hogy ebben a kérdésben vitája van Bencze József országos rendőrfőkapitánynyal, ám a konszenzus kialakításáig is üdvösnek tartaná, ha a rendőrség legalább tartózkodna a strasbourgi verdiktet figyelembe nem vevő rendészeti megmozdulásoktól. Lát esélyt erre a Civil Jogász Bizottság társelnöke, mivel személyes konzultációik alapján úgy tapasztalja: mind Bencze József, mind pedig Tóth Gábor komoly erőfeszítéseket tesznek a törvényesség betartatására.
Völgyesi Miklós figyelmeztetett: az idei október 22–23-i Nagymező utcai, Kossuth tér környéki erőszakos akciók, illetve az Erzsébet hídi blokád nem tekinthetők ilyen védelem alá eső spontán, békés tüntetéseknek. Szerinte mindig fel kell tenni a kérdést: cui prodest, vagyis kinek használ egy olyan szituáció, amely a karhatalom fellépését kényszeríti ki. Nem is lehet kétséges, hogy annak a személynek a pozícióit erősíti, aki ma még a végrehajtó hatalom csúcsán áll. A polgári oldalnak viszont annál inkább ügyelnie kell a jogállami normák betartására, minél jobban provokál a kormányzat – akár társadalmi segítőin keresztül is.
Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Toroczkai Lászlóról mindenki formáljon magában véleményt. Ami bizonyos: a polgári oldalnak olyan benyomást kell kialakítania magáról a megtévesztett és befolyásolható tömegek előtt is, ami vonzóvá teszi a politikai alternatívát. Észérvekkel kell meggyőzni az embereket, hogy ne dőljenek be a szavazásokkal, a választójog érvényesítésével szembeni, szándékosan gerjesztett elidegenítésnek. Völgyesi Miklós meggyőződése, hogy provokátorok tömege tevékenykedett tavaly és az idén is a demonstrációkon, akik mindig az erőszakosság irányába befolyásolták az eseményeket. A bíró feltette a kérdést: nem lehet, hogy a provokációk egy másik célja az volt az idén, hogy bebizonyítsák a nemrég kinevezett rendőri vezetők alkalmatlanságát? A jelenlegi kormányfő ugyanis egyre inkább úgy érezheti: törököt fogott a felkészült szakemberekkel.
Furcsa országban élünk, ahol mintha a feje tetejére állt volna minden – jegyezte meg a bizottsági társelnök. Az ügyészség nem töri-zúzza magát, hogy megtalálja a bűncselekményeket elkövető rendőröket, s hitelt ad annak a köznevetséget kiváltó hazugságnak, miszerint minden egyenruhás a második sorban volt az oszlatáskor.
A közönségből valaki megkérdezte: nem nevetséges-e, hogy a bírók viszont ugyanezen rendőröknek hitelt adtak, amikor párosával tanúskodtak egy-egy összevert ember bűnössége mellett. Völgyesi Miklós úgy válaszolt: ez egyáltalán nem nevetséges, sőt. A Civil Jogász Bizottság mindenesetre a jogi abszurditások sorát érzékelve azt javasolta Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy utalja legalább továbbképzésre azokat a bírókat, akik tavaly százötven fő előzetes letartóztatását rendelték el – mint a másodfokú ítéletek mutatták – minden alap nélkül.
A Civil Akadémián tartott előadásból viszont az is kiderült: a bírók is félnek. Talán nem is alaptalanul, hiszen kormányoldalról is kemény támadásoknak vannak kitéve, sőt elvárásokat fogalmaznak meg irányukban. A Pallas Páholyban például nemrégiben a mocskolódásairól hírhedtté vált Kende Péter – Vásárhelyi Mária és egy hivatalban lévő bíró jelenlétében – fasisztának nevezte a Legfelsőbb Bíróságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.