Tíz éven aluli gyermekek készítették az amerikai GAP divatcég karácsonyi kölyökkollekcióját – derült ki a The Observer hetilap által kezdeményezett vizsgálat során. Jelentések szerint hosszú munkaidőnek, nevetségesen alacsony fizetésnek, fenyegetéseknek és verésnek voltak kitéve azok gyerekek, akikre a közelmúltban egy indiai gyárban találtak rá az illetékesek. A GAP a hírek hallatán azonnal bejelentette, hogy nem tudott az esetről, és visszahívja több tízezer hímzett termékét, amelyeknél fennáll a rabszolgamunka gyanúja, még mielőtt azok az amerikai és az európai boltok polcaira kerülnének. A történet nem egyedülálló. Az ENSZ szerint India képezi a világ gyermekmunkaközpontját. Becslések szerint az ország bevételeinek húsz százaléka származik a kiskorúakat alkalmazó, úgynevezett édességboltokból. A világ második legnépesebb államának esetében ez 55 millió 14 éven aluli gyerek rabszolgát jelent.
A GAP vezetősége kijelentette, semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak, hogy gyerekek készítsék a ruháikat. „Egyértelműen arról van szó, hogy az egyik beszállítónk megszegte az együttműködésünkre vonatkozó megállapodást. Az ügyben teljes körű vizsgálatot rendelünk el” – derült ki a GAP központi nyilatkozatából. Az amerikai divatcég ígérete szerint a jövőben több intézkedést is bevezet az illegális gyermekmunka megelőzésére. Ezek közé tartozik, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonja a beszállító cégeket, valamint „gyermekmunkamentes” címkével látja el ruháit, így egy újabb hasonló botrány kirobbanása a jövőben már bűnvádi eljárással fenyegetné a márkanevet. A gyors reakció ellenére sokan úgy gondolják, nem elég, hogy a cégek képviselői bűnbánó módon utólag megteszik a szükséges lépéseket. Az empatikus, humanitárius szlogenek ellenére a legtöbb nagy kereskedelmi vállalat ugyanúgy a költségek csökkentését célozza meg, anélkül, hogy számításba venné az ezzel járó következményeket. A Nike sportszer- és ruhagyártó márkanév tündöklését beárnyékolta, amikor 2001-ben kiderült, a nekik dolgozó pakisztáni Saga Sport gyáraiban gyerekek varrják a Nike focilabdákat, mi több, a Kambodzsában elkészített sportcipőket is 16 éven aluli dolgozók készítik. A botrány hatására a cég kivonult a térségből, aminek azonban az lett a következménye, hogy négyezer korábbi pakisztáni felnőtt alkalmazottjuk is elveszítette a megélhetését. 2007 áprilisában további két előkelő angol divatcégről, a Select és a Roman Originalsról derült ki, hogy gyermekmunkát alkalmazó indiai cégekkel készíttették ruháikat. Természetesen mindketten tagadták, hogy tudomásuk lett volna a dologról. A Guardian brit napilap által kezdeményezett nyomozás kapcsán még az év elején bebizonyosodott, hogy számtalan nagy amerikai és angol márkanévnek dolgozó indiai beszállító cég, többek között a GAP-nek exportáló Texport és Shalina Creations is etikátlan módon bánik alkalmazottaival. A Shalina Creations egyik korábbi női dolgozója szerint azért veszítette el a gyermekét, mert a szülés megindulásakor nem engedték, hogy a megfelelő dokumentumok kitöltése nélkül elhagyja munkahelyét. A GAP indiai képviselője az eset kapcsán akkor azt nyilatkozta, hogy a csecsemő halálát nem a dokumentumok kitöltetése okozta, hanem az, hogy szülés után az anya elejtette a babát. A GAP tagja a brit nemzetközi fejlesztési minisztériumon keresztül felállított nonprofit Etikus Kereskedelmi Kezdeményezésnek.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
