Kiestünk a versenyből

Magyarország kiesett a térségbeli országokkal folytatott versenyből – hangzott el a GKI Zrt. által tegnap rendezett gazdasági konferencián, ahol a közgazdászok úgy vélték: ha nem változtatunk a konvergenciaprogramon és a Nemzeti fejlesztési terven, akkor még jobban lemarad az ország. A kutatók szerint a kormánynak be kell látnia azt is, hogy tarthatatlan az idei növekedésre vonatkozó terv.

Nem elegendők az államháztartási hiány csökkentésére hozott eddigi intézkedések – vélekedtek tegnap a GKI Zrt. által rendezett gazdasági konferencia felszólalói, akik szerint további szerkezeti reformokra és az adórendszer átalakítására van szükség ahhoz, hogy hazánk újra el tudjon indulni a felzárkózás útján. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy hazánk tavaly a pénzügyi válság közvetlen közelébe került, s a konvergenciaprogram módosításáról, illetve a valós költségvetési számok nyilvánosságra hozásáról az utolsó pillanatban döntött a kormány.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke úgy vélekedett, hogy hazánknak sikerült ugyan kikerülnie a veszélyzónából, és pénzügyi sebezhetőségünk is csökkent, ám a korábbi szerkezeti problémák nem oldódtak meg. – Félő, hogy emiatt tartósan lelassul a felzárkózásunk – figyelmeztetett Karvalits, aki négy pontban foglalta össze a legfontosabb feladatokat. A jegybank alelnöke szerint az állam szerepvállalását mielőbb újra kell gondolni, a szociális kiadásokat le kell szorítani, a munkavállalást ösztönözni kell, amit az élőmunkát sújtó adók csökkentésével lehet elérni.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Kádár Béla, a jegybank monetáris tanácsának tagja. Az akadémikus rámutatott: ha a kormány 14 hónappal ezelőtt nem módosítja a konvergenciaprogramot, akkor már rég lesújtott volna ránk a forint erőteljes gyengülésével és a tőkekivonással járó pénzügyi válság. Kádár szerint a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlesztése nélkül hazánk nem tud felzárkózni a térségben lévő versenytársakhoz.
– Magyarország 1999 és 2002 között hajtotta végre a leggyorsabb felzárkózást, s ha ezt az ütemet 2002 után is tartani tudta volna, akkor ma már az egy főre jutó GDP tekintetében Csehország előtt állnánk – erre már Matolcsy György volt gazdasági miniszter figyelmeztetett. Elmondta, hogy hazánk gyors felzárkózása 2002-ben megtört, s mára végérvényesen kiestünk a térségi versenyből. 2002 és 2006 között adósságból növekedett a magyar gazdaság, miközben a gazdaságpolitikában tíz-tizenöt szarvashibát is elkövetett a kormány. Ennek eredményeként 2006-ban mélypontra jutott az államháztartás, amit idén a növekedés drasztikus visszaesése követett. Matolcsy szerint a reálgazdaság jövőre éri el majd a mélypontját. – Ma többszörös csapdában vergődik az ország. Az élőmunkára rakódó terhek óriásiak, ezért alacsony a foglalkoztatás, ami egyensúlyi problémákat és alacsony gazdasági növekedést von maga után. A növekvő államadósság ugyancsak fékezi a gazdaság növekedését. Módosítani kell a konvergenciaprogramot és a Nemzeti fejlesztési tervet, máskülönben egyre jobban lemaradunk a versenytársaktól – fogalmazott a Fidesz képviselője.
A hazánk előtt álló teendőket sorolta fel előadásában Szapáry György is. Az MNB volt alelnöke szerint a gazdasági növekedés beindításához a termelékenységet és az üzleti környezetet kell mielőbb javítani. Ehhez növelni kell a gazdaságpolitika hitelességét, le kell törni a korrupciót, valamint mérsékelni kell a bürokráciát és a túlszabályozást.
Mindeközben Palócz Éva, a Kopint–Tárki kutatóintézet vezetője az Info Rádióban nyilatkozva tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfrissebb GDP-adatok ismeretében a kormánynak 1,5–2 százalék közé kell változtatnia ez évre vonatkozó növekedési tervét. A kabinet jelenleg még érvényben tartja a 2,2 százalékos bővülésről szóló prognózisát, ám Veres János pénzügyminiszter csütörtökön már kitérő választ adott az előrejelzés tarthatóságára vonatkozó kérdésre.