Koszovóban a radikálisok győztek

Hashim Thaqi Koszovói Demokrata Pártja (PDK) nyerte a szombati parlamenti választásokat a nem végleges, ám arányaiban már számottevően nem változó eredmények szerint. A szavazatok több mint egyharmadának megszerzésével azonban a PDK és a köré tömörült kisebb pártok koalíciója nem tud kormányt alakítani.

(Újvidék)
Hashim Thaqi, aki UCK-parancsnokból népszerű politikussá lépett elő, a kormányfői poszt várományosa, s ő vezeti Koszovót történelmének egyik legfontosabb időszakában.
A második befutó a szavazatok 22 százalékával a mostani kormányzó, a mérsékeltnek tartott Koszovói Demokratikus Szövetség, amelynek élén éveken át a tartomány karizmatikus vezetője, Ibrahim Rugova állt, most pedig ugyancsak Koszovó elnöke, Fatmir Sejdiu irányítja. Rugova nélkül „Rugova pártja” már nem tudta tartani korábbi nagy fölényét. Kettejük koalíciója stabil kormány létrejöttét eredményezhet. Egyéb koalíciós lehetőségek ugyanis nem is igen állnak rendelkezésre, s egyébiránt is már a választásokat megelőzően megállapodtak a „nagykoalícióban” Koszovó létérdekeit szem előtt tartva. Még három párt lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A választási eredmények némi radikalizálódást mutatnak, Thaqi pártja ugyanis a gyorsabb és radikálisabb megoldások híve, szemben a rugovai visszafogottsággal és mértéktartással. Ám a két nagy párt céljai (Koszovó függetlensége) ugyanaz, s mindkettő politikája ezen az eltökéltségen alapszik. Ez arra utal, hogy Pristina állásfoglalása a Koszovó-tárgyalásokon nem fog látványosan változni, legfeljebb keményednek az álláspontok, s még nagyobb az esélye most annak, hogy december 10-e után Koszovó kihirdesse függetlenséget.
Ha az eredmények nem is, az igen alacsony, 40-45 százalékos részvételi arány meglepetést okozott. Mint várható volt, a választások teljes szerb bojkott mellett zajlottak, e kisebbség alig egy százaléka voksolt. Eleget tettek tehát Belgrádnak Brüsszelben és Washingtonban sokat bírált bojkottfelhívásának. De az albán lakosságnak is jóval több mint fele nem járult az urnákhoz. Joachim Rücker UNMIK-vezető ezt részben a nagy havazással magyarázta, de inkább azok az elemzők járnak közelebb a valósághoz, akik az albánság csalódottságának, kiábrándultságának az újabb bizonyítékát látják ebben is.
Ha a szerbek nem is mentek el szavazni, tíz képviselőjük mindenképpen lesz. A 120 tagú törvényhozásban ugyanis húsz mandátumot a kisebbségeknek tartalékolnak, tízet a szerbeknek, tízet a többinek. Száz képviselői helyen osztozik az öt albán párt. Koszovóban ez volt az ötödik választás az ENSZ-igazgatás bevezetése, 1999 óta. Korábban két parlamenti és két helyhatósági volt. Most egyszerre tartották a parlamenti és a helyhatósági választásokat is. Első ízben szavaztak részarányos, ám mégis igen bonyolult rendszer alapján.